Rádiófigyelő, 1938
1938-10-27 [1310]
Ha/Ha \<Mindhárom szlovenszkói adó délután 4.30 órakor Michajlovsky Juraj egyetemi tanár szlováknyelvü előadását közvetítette a török köztársaság alapításának 15. évforduló ja alkalmából .Az előadás cime "A török"e&«4aA volt .Az előadó méltatta Kemal Atatürk érdemeit,amelyeknek eredménye a "török csoda",az uj,boldog' török állam. Előadását Michajlovsky tanár következőképen fejezte be: - Ennek a csodának láttára önkéntelenül egy másik ázsiai származású nemzetre kell gondolnunk .Ez a nemzet a magyar . Sajnos. ^&Z9?országnak a világháború után n em volt egy Kemal Atatürkje, aki szakiíott volna a VIs"szaáozhátatlan múlttal .A magyar nemzet vezető szerepet játszgtt a. aaJi&láttfc^^ felében,ezt a szerepet azonban örjjJ^Ad&kr-e- elxe^^gjrle^^é^^u^^anigy örök időkre megszűnt a magyar imperializmus is.A magyar áémhe'tnek semmi reménye sincs arra, hogy valaha még uralkodhassak idegen nemzetek felett,ilyen reménykedésnek nincsen legcsekélyebb néprajzi alapja sem.A magyarok körülbelül kilencmilliónyi szigetet képeznek £Q0-üli,á,*&%lá&JíSJ££^P-iIlié német tenger ében .Sem a szlávok,sem a németek s«ha sem enge dik^eg^h^og^r^T" magyar imperializmus bármilyen formában feltámadhasson.Ezzel szemben a szlávság örömmel látna egy uj , a nemzetiggondolatqn felépülő Ma-. gyaror szagot .A magyarok Tnída t áfa ebredhé tnenek árnak",högy"imperialista politi ka csupán a nemzet pusztulását vonhatja maga után,de soha sem az újjászületést .Ezt az igazságot valakinek meg kellene mondania a magyar nemzetnek,ugy ahogy Kemal Atatürk megmondta a törököknek.Ha Magyarország reális politikát csinálna és nem áld«zná fel jelenét a mult oltárán,egész más eredményt érhetne el .Ugyanúgy ,ahogy TörökjK&Sifc-^&^^a^^ t ^Magyarország is beléphetett volna a kisantantba és volt ellenségeiből őszinte ^arátokat vákhattak volna, megvalósulhatott volna a magyar csoda is. Magyarország szamara könnyebb is lett volna ez a iscda, mint a törökök számára. Hiszen Magyarország ezeréves múltját két alapgondolat irányította: A magyar nemzeti és a keresztény gondolat. Ezen a két gondolaton felépothetnéi* uj,bold»g életét is és- boldtg tagja lehetne a dunamenti keresztény, -t nemzetek családjának. A magyarpk nemcsak őszinte barátságban élhetnének szom} szédaikkal , hanem kétségtelenül meg találthatnak a többi dunament i nemzettel a politikai es gazdasági együttélés valamiiilyen k ecteező~f>Fmajat . Ez a megbeküles es felvirgázás hasznára válnék az egész Dünavölgynek á-s biztc sitaná' az itt élő nemzeteknek keresztény szellemben való békés együttélését*
