Rádiófigyelő, 1938

1938-10-25 [1310]

Ha/BJ Mindhárom szlovenszkói adó oste 8.30 óra­kor szlovdkp^olyü_ hangjátékot közvotitett. *A hangjetaköt a következőképen vezették he: A budapesti rádió az utóbbi időben nagy érdeklődést tanusit a szlovákok sorsa iránt, Hogy megmutassuk az életetj ajaelvet atyáink a volt Magyaro rszágo n él­tek, "élegenao~r amu fctt~nTUseraovára7"Ko?aosilj'ara^ Szegedre es a szlová­kok" mártiriumónak más ' ... stációira. Hang játékunkban a szlovákság egyik mártírjának, Se.lva Károly klenóci tanitó esetével foglalkozunk. A'hangjáték cime "Aki szlovák', az ember." történik 1888. augusztus 9.-én a klenóci iskola épü­letében. A hangjáték rendkivül ellenszenves szinben tünteti fel a darabban szereplő papot, i főigazgatót és szolgabírót, mig Salva tanitQ. a szlovákok emberi és legelemibb kulturális jogaiért har­coló ba jnok''szerepel. A hangjáték tartalma az, hogy Salva tanitót azért fosztják meg tanitói állásától, mert egy "Aki szlovák az ember" cimü cikkében cáfolta -mint a darabban mondja- a magyarok sokait hangoztatott jelszavát, "tót nem ember". Pu/BJ A csehszlov áki ai rádió /Prága II./ roma n nyelvű este 10.45 órakor közölte, hogy bijvatal.os qsjhszlovák kör ök elisme résük et fejezté k ki a román kormanynáK'azőrt á"'ma*gaíár­tásérti"a m clyet az' elmúlt napokbarfRömanTa~a~ cseü-szlovák kérdésben, valamint a lengyel-magyar közös határral szemben tanusitott a román politika ezekben a nehéz órákban szép magatartósával hűségéről, becsü­letességéről és lovagiasságáról tett tanúbizonyságot. A szlovák és a cseh nép szerencsétlenségében is hálásan köszöni a román nép szimpátiá­ját. A cseh nép sohasem fogja elfelejteni a román népnek ezen magatar­tását, barátságát és becsületességét. Ko/BJ A kassai adó .„.•„• este 10 óra 10 porskor ruszin­nyelven közölte, hogy tegnap délután Ungváron összeült az Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács, amelyen részt vett '. Msgr. Volosin Ágoston államtitkár és Bacsinszky miniszter, mint a ruszin kormány képviselője is. A tanács határozatot hozott, melynek értelmében a Ruszinföld a Magyarorszé.gnak átadandó területek elcsatolása után, • fed era tiv szövet­-> sógbe n akar m egmaradni a csehekkel cs a szlovákokkal. Az Ukrán ÍTomzöti Tánááő"s~ elüte,s 1 "Tö"t"Tá~ázökát~a. maayar Tcormany aTTfál íett ja va.sle. tokát, hogy Ruszinföldon meg legyen tartva a népszavazás, mert Ruszinszko né­pe már 1918-ban végképpen döntött sorsáról és ar ról, hogy ö rökre el­e i zakad Magyar or sz ág t él és közösen a csehekkel és szlovákokkal" egy 1­al.lam hat aráin béTüT akar élni. A ruszin népnek ezt a határozatát a sfc. germaini szerződés alóirói is megerősítették és ./' ..: magukévá tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom