Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)

1992 / 2. szám

rája és Verdi művei. De tervezett az Operaházban előadásra került mind a tíz Wagner-műhöz, Puccini minden operájához, Csajkovszkij Pique Dame-jához, Offenbach Hoff­mann meséihez és tulajdonképpen az Operaház szinte egész reper­toárjához. Az évtizedek folyamán prózai szín­házak is felkérték: tervezett a Víg­színháznak, huszonöt éven át a Körszínház nyári produkcióihoz, a Nemzeti Színháznak, a Jégrevűnek, a Honvéd Művészegyüttesnek, szin­te valamennyi szabadtéri színház­nak, elsősorban Szegednek, vala­mint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadnak, a szombathelyi Isis Já­tékoknak, Tatára, a fertőrákosi Bar­lang Színháznak, az Esztergomi Vár­játékoknak és még egy sor vidéki színház előadásaihoz. Művészi híre bejárta nemcsak Európát, de szin­te az egész világot is. Számos kül­földi operaház és színház hívta meg tervezésre. Tervezett a római Cara­calla Thermák előadásaira, a bécsi operának. Két évvel ezelőtt meg­hívták Chilébe, hogy készítse el a Spartacus című balett jelmezeit. Egy hónapot töltött Chilében, nemcsak megtervezte a római korban játszó­dó balett jelmezeit, de ellenőrizte az elkészítésüket, jelen volt a pró­bákon 'is. Ez év áprilisában a Ko­lozsvári Magyar Színház operarész­legének meghívására Verdi Simon Boccanegra operájának tervezett jelmezeket. Az előadás valóságos Budapest—Kolozsvár koprodukció volt, mert a díszleteket Székely László tervezte, az előadást pedig Kürthy András rendezte. Márk Ti­vadar művészi munkásságát már 1952-ben Kossuth díjjal ismerték el, s azóta számos zenei társaság vá­lasztotta tiszteletbeli tagjává. Éve­ken át jelmeztant és jelmeztörté­netet tanított a Zeneművészeti Fő­iskola opera tanszakán. A jelmez­történet mellett megtanította nö­vendékeit a jelmezek viselésére is. Nem is olyan egyszerű a mai kor­Csehov: Három nővér Csajkovszkij: Pique Dame Offenbach: Hoffmann meséi ban felnőtt színésznőnek például uszályos ruhában vagy krinolinban mozogni, járni és különösen leülni a színpadon. Márk tanár úr erre is megtanította növendékeit. Nyug­díjazása óta is lendülettel dolgozik, így készítette el az Operaház fel­kérésére a múlt évben a nálunk még soha nem játszott Mozart ope­ra, a Titus kegyelme római kori jelmezeit. Opera, próza, zárt szín­pad és szabadtéri előadások mel­lett eddig huszonhárom filmhez is tervezett jelmezeket. Az első ma­gyar színes filmben, a Ludas Ma­tyiben már az ő tervei szerint ké­szült ruhákban játszottak a színé­szeink, de ő tervezte a szabadság- harcot idéző Feltámadott a tenger katonai és polgári ruháit is. A jubileum alkalmából Márk Tivadar életművéből rendezett kiállítás nyílt meg a Bajor Gizi Múzeum két ter­mében. A kiállításon a művész száz­húsz terve, több elkészült operai és drámai jelmeze látható. A kiál­lítás anyagának kiválogatása nem volt könnyű feladat, mert az Or­szágos Széchenyi Könyvtár Színház- történeti Osztálya hatezer darabot, az Országos Színháztörténeti Mú­zeum, az Operaház és néhány ma­gángyűjtemény is sok tervét őrzi. De őrzik terveit külföldi gyűjtemé­nyek is, a három Bartók színpadi mű terveit például a bécsi öster­reichisches Nationalmuseum, a Spartacus jelmezterveit pedig egy melbourne-i archívum. CENNER MIHÁLY Muszorgszkij: Hovanscsina 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom