Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 1. szám
Timgadban a franciák 1881-től végeztek ásatásokat, romfeltárásokat, épületkonzerválásokat. A gazdag leletanyag egy részét a romok északi végénél épített múzeumban helyezték el. Itt látható egy III. században készült Jupiter-szobor, melynek modellje valószínűleg Septimus császár volt, valamint a Forum alatt talált istennő szobra, továbbá jó- néhány mozaik is. A rómaiak Tha- mugadinak nevezték ezt a várost, mely a mai Algéria területén, az Aures hegység lábánál, mintegy ezer méter magasan, csodálatosan szép környezetben található. Traia- nus császár a 3. augustusi légió veteránjai számára alapította i. sz. 100-ban. Ök emelték a város főbb épületeit is. A település téglalap alakú táborra emlékeztet. Mértanilag pontosan tervezett párhuzamos, egyenes utcákból áll. Már messziről szembeötlik a romok fölé magasodó Traianus-diadalív, mely a város nyugati részén áll, a Capitolium előtti széles út és a Decumanus Maximus kereszteződésében. A III. század elején épült, s a három nyílása közötti részt korinthoszi oszlopokkal díszítették, a két szélső nyílás feletti fülkékben pedig szobrok láthatók. A diadalkapu alatt, a Decumanus Maximus folytatásaként országút vezet Lambaesis felé. A széles utat oszlopok szegélyezték, az úttestet kőlapok fedték, mert alatta húzódott a város csatornája. A diadalkapu közelében egy i. sz. 169-ben épült kis templom romjai láthatók, ez Génié temploma. Szemben vele egykor gazdag család háza, mely egykor saját fürdővel és padlófűtéssel rendelkezett. A város- tervezők valaha úgy választották meg a település helyét, hogy legyen ivóvíz, építőanyag, kellemes környezet, s nem utolsó sorban jól védhető is legyen. Mindent építettek, ami egy római polgár számára fontos volt: színházat, fürdőket, könyvtárat, piacot, templomokat és persze Fórumot is. A színház a II. században épült, három és félezer néző gyönyörködhetett az eladásokban, sőt néha még ma is rendeznek itt előadásokat. A romvárosban négy fürdőegyüttes maradványai tanúskodnak a rómaiak fürdő- kultúrájáról. A keleti nagy fürdő a II. század első felében épült, majd 167-ben bővítették. A déli nagy fürdőt a városon kívül emelték. Az északi fürdő a város legnagyobb fürdőépülete, mely harminc termet foglal magába. A nyugati fürdő a Lambaesis felé menő út mentén épült. Thamugadi a IV. században a donatista mozgalom központja lett, ebből az időből maradt fenn a római romoktól nyugatra fekvő bazilika és az 539-ben emelt erőd. 535- ben a berberek dúlták fel a várost, de aztán újjáéledt, s a VII. század- oan érkező arab hódítók gazdag települést találtok itt. Ezt a csapást azonban már nem heverték ki az itt élők, s a város lassan elnéptelenedett, A hódítók a romoktól keletre telepedtek le, ott építettek mecsetet, minaretet. TOMPA LÁSZLÓ Bikát ábrázoló relief Traianus diadalkapuja 30
