Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)

1992 / 3. szám

Joseph Haydn Beethowen 1814-ben Hogyan vélekedtek hazánkról, kul­turális vívmányainkról az országba látogató vagy magyarokkal külföl­dön kapcsolatba kerülő írók, művé­szek, tudósok azokban az időkben, amikor az információ-szerzés leg­főbb eszközei még szinte kizárólag az irodalmi, zenei és tudományos művek voltak? A kérdésre számta­lan példával lehet válaszolni, így az itt közvetkezők csak ízelítőül szol­gálhatnak. A nálunk kevéssé ismert XVI. századi lengyel költő, Jan Ko- hanowski Egerben katonatársa és barátja volt Balassi Bálintnak. Ver­seskötete előszavában írja, hogy a harcos költészetet az őt magyar nyelvre is tanító magyar költő-pél­daképétől sajátította el. Franz Grill­parzer XVIII, századi termékeny és népszerű író Egy urához hű szolga című drámájának szereplője ma­gyar főúr jobbágya, aki a nép elnyo- mottságát és jogfosztottságát monológban kesergi el. A dráma e szereplőjében nem nehéz felismer­ni Katona József Bánk bánjának egyik alakját és Tiborc panaszait. Heinrich Heine Liszt Ferenchez írt versében epésen rója meg a ma­gyar nép válságos éveit külföldön töltő zeneszerzőt azért, mert "tisz­tes távolból" figyeli honfitársai sza­badságharcát, miközben ő, német létére, úgy érzi: "Szűk rajtam a né­met mellény, ha nevét hallom a ma­gyarnak". Adam Mickiewicz lengyel költő párizsi emigrációjában tartott előadásában nagy elismeréssel méltatja a magyaroknak a Habs­burg uralom ellen vívott harcát. Ni­colaus Lenau, aki egy ideig hazánkban állomásozó német kato­natiszt fiaként, Magyarországon született, diákkorában ismerte és szerette meg Petőfi Sándor költé­szetét. Hazatérte után, Stuttgartban írt visszaemlékezéseiben emberi és költői példaképeként említi költőn­ket. A francia Jules Verne a XX. század első negyedének kedvelt regényírója három magyar tárgyú, illetve magyarországi vonatkozású könyvet írt: a Sándor Mátyást, a Várkastély a Kárpátokbant és A du­nai hajóst, melyek sok történelmileg téves felfogást, de a magyarok iránti egyértelmű rokonszenvet tükröz­nek. Thomas Mann Kerényi Károly magyar klasszika-filológussal éve­ken át folytatott levelezést. Emlék­irataiban említi, hogy két regényében, A kiválasztottban és az Elcserélt fejekben hasznosította 40 KÜLHONIAK a magyar tudóstól szerzett mitoló­giai tárgyú tájékoztatásokat. József Attilával budapesti előadása során ismerkedett meg, aki egyébként a német író előadásának bevezetőjé­ül szánta Thomas Mann üdvözlése című versét. Sinclair Lewis Sam Dodsworth Eu­rópában című könyve több magyar vonatkozású részletet tartalmaz. A regény újságíró szereplője magyar- országi útjáról Angliába visszatérve említi Tisza István grófnak az első világháború előkészítésében viselt szerepét, Bethlen István gróf akkori miniszterelnökkel folytatott interjú­ját. Ugyanakkor gúnyosan teszi szóvá az egyik társaságbeli hölgy Magyarországot illető politikai tájé­kozatlanságát. Rabindranat Tagore indiai író leánya társaságában tett első magyarországi útja alkalmából elragadtatással számol be a ma­gyar kulturális életről, az itt tapasz­talt vendégszeretetről, Budapest és a Balaton környéke szépségéről. A balatonfüredi tóparti sétány, ahol itt­léte emlékére fát ültetett, ma is az indiai költő nevét viseli. Romain Rol­land Szerelem és halál játéka című drámájának budapesti bemutatója alkalmából hazánk vendégeként el­ragadtatással nyilatkozott az előa­dás színvonaláról és a magyar kulturális életről. Hazatérte után, Kentner Lajos zongoraművész pári­zsi hangversenye nyomán, hasonló hangnemben méltatta a magyaror­szági zenekultúrát. Otto Zarek né­met anyanyelvű prágai író naiv és történelmileg tévedésekben bővel­kedő, de a magyar nép és annak szabadságszeretete iránti mély ro- konszenvről tanúskodó életregényt írt Kossuth Lajosról Egy nép szerel­me alcímmel. Joseph Haydn éveket töltött Esterházy Pál Antal herceg kismartoni és eszterházai kastélyá­ban. Előbb Kismartonban a herceg­kisasszonyok zongoratanára, később mindkét hercegi rezidenci­án az ott működő zenekarok veze­tője volt. Eközben több, előbb ott, majd Bécsben és más európai vá­rosban bemutatott jelentékeny mű­vet alkotott. Ludwig van Beethoven Bécsben ismerkedett meg és kötött barátságot a zeneművészeket bő­kezűen pártfogoló Brunszvik Fe­renc gróffal, akinek ajánlatára elvállalta, hogy a martonvásári kas­télyban a három Brunszvik-lány zongoratanára lesz. Életrajzírói egy részének véleménye szerint a legi­dősebb lány, Teréz, mások szerint a legfiatalabb, Josephine volt a ze­neszerzőnek az a szerelme, akiről egy hagyatékában maradt, elkül- detlen levelében mint "halhatatlan kedveséről tesz említést név nélkül. A zongoratanítás időszakát követő­en is többször járt Martonvásáron, ahol műveket is komponált. Ezek egyike az Appassionata szonáta, melyet BrunszvikTeréznek ajánlott. Beethoven Magyarországon járva nagy érdeklődést tanúsított a ma­gyar zene és a magyar zenekarok játéka, különösen a verbunkosok iránt. Egy ismeretlen szerzőtől szár­mazó verbunkos egy részlete sze­repel az Eroica szimfónia negyedik tételében, egy másik, feltehetően Bihari János cigányprímástól szár­mazó verbunkos motívumait pedig az István király-nyitányban dolgozta fel. Bihari János négytagú cigány- zenekara előadásában a Rákóczi induló című szerzeménye ragadta meg a Magyarországra látogató Hector Berlioz figyelmét. Megismer­ve e verbunkos történelmi vonatko­zását, a Rákóczi szabadságharc vázlatos történetét, lekottázta a mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom