Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)

1992 / 3. szám

Joseph Haydn Beethowen 1814-ben

Hogyan vélekedtek hazánkról, kulturális vívmányainkról az országba látogató vagy magyarokkal külföldön kapcsolatba kerülő írók, művészek, tudósok azokban az időkben, amikor az információ-szerzés legfőbb eszközei még szinte kizárólag az irodalmi, zenei és tudományos művek voltak? A kérdésre számtalan példával lehet válaszolni, így az itt közvetkezők csak ízelítőül szolgálhatnak. A nálunk kevéssé ismert XVI. századi lengyel költő, Jan Ko- hanowski Egerben katonatársa és barátja volt Balassi Bálintnak. Verseskötete előszavában írja, hogy a harcos költészetet az őt magyar nyelvre is tanító magyar költő-példaképétől sajátította el. Franz Grillparzer XVIII, századi termékeny és népszerű író Egy urához hű szolga című drámájának szereplője magyar főúr jobbágya, aki a nép elnyo- mottságát és jogfosztottságát monológban kesergi el. A dráma e szereplőjében nem nehéz felismerni Katona József Bánk bánjának egyik alakját és Tiborc panaszait. Heinrich Heine Liszt Ferenchez írt versében epésen rója meg a magyar nép válságos éveit külföldön töltő zeneszerzőt azért, mert "tisztes távolból" figyeli honfitársai szabadságharcát, miközben ő, német létére, úgy érzi: "Szűk rajtam a német mellény, ha nevét hallom a magyarnak". Adam Mickiewicz lengyel költő párizsi emigrációjában tartott előadásában nagy elismeréssel méltatja a magyaroknak a Habsburg uralom ellen vívott harcát. Nicolaus Lenau, aki egy ideig hazánkban állomásozó német katonatiszt fiaként, Magyarországon született, diákkorában ismerte és szerette meg Petőfi Sándor költészetét. Hazatérte után, Stuttgartban írt visszaemlékezéseiben emberi és költői példaképeként említi költőnket. A francia Jules Verne a XX. század első negyedének kedvelt regényírója három magyar tárgyú, illetve magyarországi vonatkozású könyvet írt: a Sándor Mátyást, a Várkastély a Kárpátokbant és A dunai hajóst, melyek sok történelmileg téves felfogást, de a magyarok iránti egyértelmű rokonszenvet tükröznek. Thomas Mann Kerényi Károly magyar klasszika-filológussal éveken át folytatott levelezést. Emlékirataiban említi, hogy két regényében, A kiválasztottban és az Elcserélt fejekben hasznosította

40

KÜLHONIAK

a magyar tudóstól szerzett mitológiai tárgyú tájékoztatásokat. József Attilával budapesti előadása során ismerkedett meg, aki egyébként a német író előadásának bevezetőjéül szánta Thomas Mann üdvözlése című versét.

Sinclair Lewis Sam Dodsworth Európában című könyve több magyar vonatkozású részletet tartalmaz. A regény újságíró szereplője magyar- országi útjáról Angliába visszatérve említi Tisza István grófnak az első világháború előkészítésében viselt szerepét, Bethlen István gróf akkori miniszterelnökkel folytatott interjúját. Ugyanakkor gúnyosan teszi szóvá az egyik társaságbeli hölgy Magyarországot illető politikai tájékozatlanságát. Rabindranat Tagore indiai író leánya társaságában tett első magyarországi útja alkalmából elragadtatással számol be a magyar kulturális életről, az itt tapasztalt vendégszeretetről, Budapest és a Balaton környéke szépségéről. A balatonfüredi tóparti sétány, ahol ittléte emlékére fát ültetett, ma is az indiai költő nevét viseli. Romain Rolland Szerelem és halál játéka című drámájának budapesti bemutatója alkalmából hazánk vendégeként elragadtatással nyilatkozott az előadás színvonaláról és a magyar kulturális életről. Hazatérte után, Kentner Lajos zongoraművész párizsi hangversenye nyomán, hasonló hangnemben méltatta a magyarországi zenekultúrát. Otto Zarek német anyanyelvű prágai író naiv és történelmileg tévedésekben bővelkedő, de a magyar nép és annak szabadságszeretete iránti mély ro- konszenvről tanúskodó életregényt írt Kossuth Lajosról Egy nép szerelme alcímmel. Joseph Haydn éveket töltött Esterházy Pál Antal herceg

kismartoni és eszterházai kastélyában. Előbb Kismartonban a hercegkisasszonyok zongoratanára, később mindkét hercegi rezidencián az ott működő zenekarok vezetője volt. Eközben több, előbb ott, majd Bécsben és más európai városban bemutatott jelentékeny művet alkotott. Ludwig van Beethoven Bécsben ismerkedett meg és kötött barátságot a zeneművészeket bőkezűen pártfogoló Brunszvik Ferenc gróffal, akinek ajánlatára elvállalta, hogy a martonvásári kastélyban a három Brunszvik-lány zongoratanára lesz. Életrajzírói egy részének véleménye szerint a legidősebb lány, Teréz, mások szerint a legfiatalabb, Josephine volt a zeneszerzőnek az a szerelme, akiről egy hagyatékában maradt, elkül- detlen levelében mint "halhatatlan kedveséről tesz említést név nélkül. A zongoratanítás időszakát követően is többször járt Martonvásáron, ahol műveket is komponált. Ezek egyike az Appassionata szonáta, melyet BrunszvikTeréznek ajánlott. Beethoven Magyarországon járva nagy érdeklődést tanúsított a magyar zene és a magyar zenekarok játéka, különösen a verbunkosok iránt. Egy ismeretlen szerzőtől származó verbunkos egy részlete szerepel az Eroica szimfónia negyedik tételében, egy másik, feltehetően Bihari János cigányprímástól származó verbunkos motívumait pedig az István király-nyitányban dolgozta fel. Bihari János négytagú cigány- zenekara előadásában a Rákóczi induló című szerzeménye ragadta meg a Magyarországra látogató Hector Berlioz figyelmét. Megismerve e verbunkos történelmi vonatkozását, a Rákóczi szabadságharc vázlatos történetét, lekottázta a mű-