Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 3-4. szám
tragédiájából ismerjük. Az aranygyapjas rend egyetlen osztályból, a lovagok, illetve vitézek osztályából áll, és négy vezető tisztviselőjét tartották számon. A legfontosabb ügyeket a kancellár intézte. Rangban őt követte a kincstárnok, a pénzügyek felügyelője, míg a titoknok vagy írnok az adminisztrációt intézte. A címernök vagy címerkirály a szertartások során rendi öltözetén viselte a rendjel láncához csatlakozó „címer-gallért”, melyen apró, cserélhető, színes-zománcos aranylemezkéken a rend mindenkori vitézeinek címerét látni. A rendi tagság és a vele járó rendjel viselése életfogytig tartó jog volt, hacsak eretnekség, hűtlenség, árulás, illetve viadal közeledtén a hadi táborból való „gyalázatos elszökés” bűnébe nem esett az adományozott. A kitagadás természetesen a rendjel visszavonásával járt. A rendtag halála esetén a hozzátartozók három hónapon belül kötelesek az aranyláncot a rend kincstárnokának visszaszolgáltatni. Az alapszabály meghatározza a rendtagok viseletét is, ez áll „egy földig érő vörös bársonyból készült palástból, melynek mind oldalas, mind pedig alsó szélein acélt és tűzkövet, ebből szökdécselő szikrákat képző és részint aranygyapjúval vegyes kivarrások lésznek . . . Süvegjük hasonló vörös bársonyból készült, melynek egy hosszas de keskeny és külön nem szabdalt, ugyanolyan színű posztóból készített csüggője lészen.” Az alapítást követő évszázadok a rend felett sem múltak el nyomtalanul. Jó Fülöpöt halála után fia, Merész Károly követte a trónon. Neki azonban ,csak” leánya született, Mária pedig, leginkább politikai megfontolásból, Habsburg Miksához ment feleségül. Miután Károly 1477-ben elesett, az ország s vele a rend a Habsburgok kezébe került, s miután Miksa 1493-ban császár lett, a rendi tagság igencsak komoly értéknek számított. Miksa fia beházasításának eredményeképp a császári unoka, I. Károly foglalta el a spanyol trónt. Miksa halálát követően, V. Károly néven ő a német-római császár. Károly már tíz évesen az aranygyapjas rend lovagja. Vezetése alatt a rend hatóköre jelentősen bővült, a létszám növekedett. E változtatást X. Leó pápa 1516. decemberi bullájával szentesítette. Ma 54 lovagot tartanak számon, de a névsor nem kerül nyilvánosságra, mert azt a rend belső ügyének tekinti. Károly rendszabály-módosításainak egyike az az engedmény is, mely szerint a kosgyapjút a lovagok a nehéz aranylánc helyett hétköznap vörös vagy arany selyemszalagon is viselhették. A korabeli ábrázolások tanúsága szerint ez a jelvény volt az egyetlen ékszer, melyet a császár állandóan viselt. Károly idejében számos, a Habsburg-családdal rokon európai uralkodó lett a rend tagja, így szinte a Habsburgok „házi rendjévé" vált, és politikai célok érdekében is hasznos eszköznek bizonyult. A spanyol Habs- burg-ág kihalása, majd a megüresedett trónért folytatott örökösödési háború és a rend hovatartozását illető viszályok végül szakadáshoz vezettek. Azóta spanyol és osztrák ágra bomlott, ez utóbbin 1918-ig csak 1215-en birtokolták a rend jelvényét. A spanyol ágon most I. János Károly adományozza az érdemrendet. A spanyol aranygyapjú a hivatalos deklaráció szerint is érdemjel. A tulajdonképpeni aranygyapjas rend az osztrák ág. A nagymesteri méltósággal járó jogokat édesapjától, IV. Károly császártól és utolsó koronás magyar királytól örökölvén dr. Habsburg Ottó gyakorolja. ALBRECHT GYULA II. Lajos király I. Miksa császár Az aranygyapjas rend 15
