Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 2. szám
A stockholmi városháza mellől induló hajó alig egyórás út után egy kis öbölbe kanyarodik be. Nagy, sárga klasszicista épület körvonalai rajzolódnak ki a fák között: az 1662-ben épült királynői kastély. Drottningholm III. Jánostól kapta nevét a XVI. században, aki felesége, Jagelló Katalin számára építette a kastélyt (a drottning szó királynőt jelent). 1661. szilveszter éjjelén leégett a királynői lak, de nemsokára már állt az a Hedvig Eleonóra királynő megbízásából id. Nicodemus Tessin által emelt épület, amely ma is otthont ad a svéd királyi párnak. A kastély előtt hatalmas barokk kert, jobbra pedig egy egyszerű, díszítés nélküli, fekete sátortetővel fedett klasszicista épület: a kastély színháza. Lovisa Ulrika királynő parancsára Carl Fredrik Adelcrantz építette egy korábbi, leégett színház helyén. Az új épület, melynek homlokzata előtt Apolló szobra áll, 1766- ban készült el. A színház belső tere egyszerű, a falakon márványt utánzó festés. Nincsenek oldalpáholyok, az épület homlokzatáig hátrafelé kibővített nézőtéren ma harminckét sorban négyszázötvennégyen foglalhatnak helyet. Elöl, középen van a királyi pár kizárólagos helye. A XVIII, században a színház több mint százötven embert foglalkoztatott. A színészek tavasszal hajókon jöttek, hogy egész nyáron át szórakoztassák a királyi családot. Az emeleten volt az ebédlő, mellette társalgóhelyiségek és a színészek lakrészei. Agy, asztalitükör, szekrény, cserépkályha állt a kézzel festett tapétákkal díszített öltözőkben. Az egész személyzet a király költségén tartózkodott Drottningholmban. Az udvari élet s vele együtt a színház is Lovisa Ulrika fia, III. Gusztáv uralkodása alatt élte fénykorát. Donato Stopany itáliai gépészmester kora egyik legmodernebb színpadi berendezését alkotta meg. Gluck-operákat, francia vígoperákat adtak elő, francia színészek és német komponisták jöttek, valamint a kiváló balettmester, Louis Gallodier. III. Gusztáv meghívta kora legnagyobb dekorációfestőjét, Louis Jean Desprez-t, aki európai rangra emelte a svéd színházi festészetet. III. Gusztávnak Drottningholm mellett Ulriks- dalban és Gripsholmban is volt színháza, sőt ez utóbbit igazgatta is, színdarabokat rendezett és színészként is közreműködött. III. Gusztáv 1792-ben egy álarcosbálon a stockholmi operában merénylet áldozata lett. Halála után nem sokkal a színház a feledés homályába merült. Több mint száz évi szünet után 1921-ben Agne Beijer Hals színházkutató fedezte fel az érintetlenül fennmaradt XVIII, századi színházat, amelyben tizenöt eredeti díszlet maradt meg teljes A kastély egészében, háttérképpel, kulisszákkal, kiegészítő darabokkal együtt, s további húsz nem teljes kollekció: ég, barlang, sziklák, palota, tengerpart — a kor repertoárjának megfelelő díszletek. Az ő irányításával újították föl a színházat, amely már 1922-ben megnyitotta kapuit. Semmit sem akartak megváltoztatni, csak a viaszgyertyák helyébe kerültek elektromos gyertyák, hiszen az épületen belül szinte minden fából van. Drottningholmban XVIII, századi a teljes színpadi technika, de a színészek mozdulatai s a táncok is. A zenekar korabeli hangszereken játszik. A közelmúltban előadott két Mozart-mú, A hamis kertészlány című korai vígopera és a Titus kegyessége című késői opera előadása ritka élmény. Korabeli öltözetet visel a jegyszedő és a ruhatáros, a zenészek és a karmester is. A majdnem húsz méter mély színpadon Mozart korát idézik a kulisszák, Göran Járvefelt rendező pedig gondosan ügyelt a korhúségre. Az utóbbi évtizedekben sok nagy karmester járt Drottningholmban, köztük Lamberto Gardelli és Benjamin Britten, aki a Didó és Aeneas című Purcell-operát dirigálta, Ferencsik János pedig két korai Mozart- művet vezényelt itt. A DECCA-cég két operát is felvett Drottningholmban, a Cosi fan tuttét és a Figaró házasságát, s itt forgatta Varázsfuvola- filmjét Ingmar Bergman. A színház belső tere A nézőtér és a király széke ZAY BALÁZS
