Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 2. szám
április 25-én, búzaszenteléskor, valamint Úrnapján, azaz a Pünkösd után következő második hét csütörtökén keresték fel a hívők. A vetések megáldásának szokása római eredetű. A szertartást a keresztények is átvették, a IX. században Franciaországban, a XI. században pedig Németországban vált széles körűvé a búzaszentelés szertartása. A búzaszenteléstől a természeti csapások és a háziállatok elhullása elleni védelmet reméltek. Az Úrnapi körmenettel is a természeti csapásokat igyekeztek elhárítani. Németországban már a XII—XIV. században négy oltárt állítottak fel a körmenet útvonalán, melyek fölé többnyire gallyakból sátrat emeltek. Ugyancsak német eredetű a körmenet útvonalára terített virágszőnyeg, melyet a budakesziek a kör- menet napjának hajnalán készítenek el. Ez a virágszőnyeg egykor sokkal nagyobb, látványosabb volt, mint manapság: a falu plébániatemplomától egészen a kis barokk kápolnáig vezetett. A földre terített virág a néphit szerint védett a villámcsapás, a hernyók, a fogfájás, valamint a lábfájás ellen, de védelmet ígért a beteg gyermekek és az állatok számára is. A Schieli kápolna kicsiny, téglalap alaprajzú. Szentélyzáródása sokszögű, kontyolt nyeregtetejét egyszerű cserepek fedik. Falát sárgára festették, bejáratának keretköve, fapillérei és koronapárkánya fehér. Egyetlen ajtónyílása szegmensíves, ennek zárókövén rejtőzik az 1774-es évszám. Fia az újabb kori vasrácsos ajtó mögött feltárul az egyszerű, kétszárnyú faajtó, bepillanthatunk a kápolna szépen boltozott belsejébe. A boltozaton pusztulófélben levő, kék alapszínű falfestmény látható. Ennek közepén koszorúba foglalt IHS feliratot helyeztek el, melyet két angyal tart. Az oldalfalakat festett kereszt-, virágfüzér-, szalagfonat- és oszlopmotívumok tagolják. A falból előreugró faragott oltár fölött erősebb színekkel festett oltárkép tűnik elénk. Ennek két oldalán Mária és Jézus arcképe. Az oltárkép bal oldalán a római katonai ruhába bújtatott Szent Flórián, a tűzoltók és kéményseprők védőszentje oltja egy ház tüzét. Középen az álló nőalak, feltehetően Antiochiai Szent Margit lábánál láncon vezetett sárkány tűnik fel. Szent Margit a szülő nők védőszentje, és mivel névnapja július húszadika, egyúttal a földművesek védőszentjévé is előlépett. Az oltárkép jobb oldalán álló, kalappal, bottal és szakállal ábrázolt férfialak mögött szarvasmarha, lábánál bárány látható. Az ábrázolás alapján valószínű, hogy benne Szent Vendelt, a pásztorok védőszentjét tisztelhetjük, aki a háziállatokat óvta mindenfajta betegségtől. Budakeszi történetének sokat megélt tanúja, a barokk kápolna sorsa helyi ösz- szefogással hihetőleg jobbra fordul. Műemlékké nyilvánítása folyamatban van. HŰSÉGES VÁROS A dalmát tengerparton az egykori Trau, mai nevén Trogir a magyarok számára a „hűséges város” jelzőt viseli. Az odavezető út mentén hivatásukat vesztett, de még mindig a háborúra emlékeztető betonerődök tűnnek fel. A Kaste- lanska Rivireján, a Hét Kastély Öblén át vezet az út Trogirba. Egykor valóban hét kastély övezte az öblöt, ma már jónéhány hiányzik közülük. Mint sok dalmáciai helységnek, Trogirnak is van magyar vonatkozása. A tatárjárás idején IV. Béla király ide, a traui várba menekült az őt üldöző ellenség elől. A hűséges traui várőrség horvát és magyar harcosai felvették a küzdelmet az ostromló tatárokkal, és megvédték királyukat. (Trau ugyanis 1180-tól, III. Bélától kezdve a magyar királyok uralma alatt állott.) Végül is a tatárok a vízzel körülvett várral nem bírtak és visszafordultak. Trau egészen a XVII. század közepéig jelentős kereskedelmi és kulturális központ volt, de ezt követően fejlődése lelassult. Az egykori patrícius családok kihaltak, de a régi városka palotái, katedrálisai, házai és a nevezetes vár ma is állnak, csaknem eredeti állapotukban. Mindössze négyezer lakosa van, akiknek többsége Splitbe, kisebb részük a szomszédos Clovo szigetén létesült hajógyárba jár dolgozni. Trogirt a „Kis Dubrovnik”-nak is mondják, mert zártságában, hagyományszeretetében hasonló módon őrizte meg a letűnt korok hangulatát, levegőjét « A tengerparti pálmasoros sétány végén magasodik a közel évezredes vár, amely a menekülő királynak biztos védelmet nyújtott. Bástyájáról látni a távolabb fehérlő hegyeket, közelebb pedig a spliti nemzetközi repülőteret. Trogirt a szemben lévő Ciovo szigettel szétnyitható híd kapcsolja össze. A kikötő falához simulva a legkülönbözőbb nemzetiségű yachtok a mát jelképezik. Ha az egykori traui szobrász és építőmester, Radovan most élne és alkotna olyan remeket, mint a katedrális főbejárata, rajta Adám és Éva szobrával, minden bizonnyal világhírű, ünnepelt művész lenne. De az akkori világban csak szűk körben mutathatta meg a művészetét. A katedrális portálján latinul ez olvasható: „Radovan, ebben a művészetben a legkiválóbb, építette ezt a kaput, a dicsőséges Szűz születése utáni 1240. esztendőben és Treguan püspök, a virágok városából való toszkán idejében, hogy \ a szobrok és a reliefek láttán önmagunkra ismerhessünk”. KELENVARY JÁNOS SIKLÓSI GYULA
