Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 2. szám
Medgyessy Ferenc: Táncolok, 1912 Ma a Déri Múzeum első emeletén a jelenlegi hajdú-bihari részek régészeti ásatásainak eredményét látni, majd áttekintést Debrecen hét évszázados történetéből. Szobabelsők idézik az egykori cívis életmódot, népművészeti tárgyak utalnak a hortobágyi pásztorkodásra. Ez a gazdag anyag 1902-től gyűlt össze a városi múzeumban Zoltai Lajos, Ecsedi István, Sőregi János, Balogh István tudós történészek, régészek, néprajzosok munkájaként. A második emeleten kaptak helyet a Déri-hagyaték kincsei: egyiptomi, görög-római, etruszk anyaga és távol-keleti iparművészeti kollekciója. A XV-XIX. századból származnak a kínai, japán, indiai, Jáva szigeti fegyverek, kerámiák, az elefántcsontból faragott, aranyozott, ezüstözött bronzszobrok és használati eszközök. A régi képtár, éremtár és grafikai kabinet javát ugyancsak Déri hagyatéka alkotja. A XIX. századi anyag szinte minden iskolát és minden jelentős mestert bemutat, köztük Barabás Miklós, Madarász Viktor portréit, Paál László tájképeit és Munkácsy Ecce homóját. Az új magyar képtár többek között Csók István, Hollósy Simon, Thorma János, Mednyánszky László, Fényes Adolf, Tornyai János, Koszta József, Holló László műveivel büszkélkedhet. A Déri Múzeumhoz egész sor vidéki múzeum, tájház, emlékház kapcsolódik, így a Hortobágyi Pásztormúzeum, a Hortobágyi Képtár, a nagy- kereki Bocskai várkastély, a bakonszegi Bessenyei Emlékház, az álmosdi Kölcsey Emlékház és több debreceni egység, így az Irodalmi Múzeum, a Holló László Emlékház és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. A debreceni származású Medgyessy szobrai az ős Péterfia utcán láthatók, egy XVIII, századi cívisházban. Udvarán Medgyessy köztéri szobrainak egy-egy bronz változata áll, a bolthajtásos termekben sorakoznak a kisplasztikák, érmek, plakettek, pasztellképek, rajzok és tanulmányok. Önálló csoportot alkotnak táncábrázolásai, aktjai, amelyeken a nőknek, a „gyönyörű élet csodálatos ajándékainak" állít emléket. A következő nagy egység a síremlékek, emlékműtervek csoportja: itt Galíciában felállított hősi emlékműveinek modelljei, a bajai Jelky András szoborhoz, a sárospataki hősi emlékműhöz, a debreceni Petőfi szoborhoz készített szoborvázlatai láthatók. Medgyessy életművének műfaji és tematikai változatosságát jelzik az épületdíszítő reliefek és a lovasszobrok is. Az életmű csúcsát jelenti a Déri Múzeum előtt felállított négy allegorikus szobor (Néprajz, Művészet, Tudomány, Régészet), amely 1937-ben nagydíjat nyert Párizsban. A monumentális szoborcsoport az antik művészet és a XX. századi modern európai plasztikai hatások szintézise, méltó a sokarcú, nagy múltú városhoz. A 85 éves Városi Múzeum és a közel hatvan éves Déri Múzeum is jelképezi Oláh Gábor vágyát, akaratát: itt találkozik kelet nyugattal, a helyi szellem Európával, s hogy Debrecen „kikötő, tájakat összekötő" város. SZ. KÜRTI KATALIN összekötő múzeumok években. Több múzeumnak ajándékozott értékes tárgyakat. Általános művelődéstörténeti kollekciója mellé intenzíven kezdte gyűjteni magyar tárgyú anyagát. Amikor 1920 októberében meglátogatta Debrecent, olyan hatást tett rá a városi múzeum és képtár, a közművelődési könyvtár s főként a Nagyerdőn épülő egyetem, hogy nemcsak gyűjteményét ajánlotta fel a városnak, hanem vállalta a városi múzeumot, képtárat, könyvtárat és a Déri-gyűjteményt magába foglaló kultúrpalota építésének költségét is. Az egykori Füvészkert területén 1923. szeptember 23-án volt az alapkőletétel. Az időközben elhunyt Déri építési tőkéjének árfolyama zuhant, 1924- ben Debrecen városa vállalta a múzeum építését. 1930. május 25-én avatták fel a Déri Múzeumot. A kor is kedvező volt: a kulturális kormányzat mindent megtett, hogy a kiszakadt kulturális központok közül Nagyváradot Debrecennel helyettesítse. Különösen a klebelsbergi kultúrpolitika szorgalmazta, hogy Debrecen Kelet-Ma- gyarország kulturális központja legyen. Az egyetem mellett a kultúra másik nagy fellegvára a Déri Múzeum lett. Erre utalnak Rabinovszky Máriusz 1933-ban írt sorai: „A Déri Múzeum a Hajdúság népszerű kulturális centruma lett. Évente tízezrek látogatják, a környező tanyákról beözönlő ünneplők éppúgy, mint az egyszerű városi polgárok. A múzeum kitűnő szemléletességgel elrendezett archeológiái, néprajzi és művészeti anyaga, a pompás, kényelmes előadóterem s a két kiállítóhelyiség bő lehetőséget nyújt hatékony művészetnépszerűsítő tevékenység számára". A távolkeleti gyűjtemény az 1960-as években 13
