Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 4. szám
Erzsébet magyar királynét alakította a Magyar Színház 1939 januári bemutatóján. A kritikusok áradoztak a híresen szép királyné hitelesen szép alakítójáról. A hatalmas siker részesei voltak a szereplőtársak: Andrássy Gyula gróf szerepében Földényi László, a feszültséget oldó bravúros táncospór, Fejes Teri és ifj. Latabár Árpád, valamint Szakáts Zoltán és Szilassy László, a szerelmes ifjak. Az operett ősztől a Városi Színházban folytatta sikersorozatát, és 1944-ig kétszáz előadást ért meg. 1941-ben a gróf Károlyi István alapította és Pünkösti Andor igazgatása alatt működő Madách Színházban a Császárnőt, azaz Mária Teréziát játszotta von Lessen Bécsi gyémántok című zenés vígjátékában. Ezt követte még néhány szerep a Pesti, a Víg- és a Magyar Színházban, majd a németek bevonulása után már nem lépett színpadra. Második férjét, Kiár Andrást származása miatt üldözték, s ő vári palotájuk pincéjében bújtatta. Ugyanott a Vöröskereszt segítségével Jó Pásztor Gyermek- otthont rendezett be üldözött gyermekek és sokszor anyjuk számára is. ötven embert látott el és védett meg heteken át. A háború után Bárdos Artúr Belvárosi Színházában ismét eljátszotta az Egy pohár víz Anna királynőjét, Várkonyi Zoltán Művész Színházában egy tizenhét éves fiú még mindig ragyogóan szép anyját (partnerei Ajtay Andor és Dékány László), majd 1946-tól 1983-ban bekövetkezett haláláig a Madách Színház tagja. Itteni szerepei már bölcs humorral, drámával vagy iróniával átszőtt jellemszerepek. Ezek közül emlékezetes két remek Shaw-szerep: Clandonné a Sosem lehet tudni és Dudgeonné Az ördög cimborája című darabban. Berwick hercegnő volt Wilde Lady Windermere legyezője és Lady Bracknell a Bun- bury című vígjátékában. Hatalmas siker volt Tabi László Különleges világnap című vígjátéka. Ebben Baranyay Burgerné Öméltóságát játszotta, fantasztikus humorral, iróniával és öniróniával. Szerepe lett volna a Tabi-darab folytatásában, az Esküvőben is, de 1961-ben baleset érte, eltörött a lába. Emiatt csak 1965-ben léphetett újból színpadra, botra támaszkodva, csodálatosan fegyelmezve magát, mert mint mondta: „Azt, hogy nem fáj, már évek óta ismerem." Olyan szerepeket kerestek számára, amelyben szinte kellékként hatott a bot, vagy ülve mondhatta szerepe nagyobb részét. Ilyen volt Mária Dominika főhercegnő Molnár Ferenc Hattyú című víg- játékában, ahol az elegancia és a közönségesség olyan vegyületét mutatta, ami szinte páratlan színjátszásunk történetében. Utolsó szerepe az Apáca fejedelemnő volt Millar Abelard és Heloise című drámájában. Alakját, hangját huszonnyolc film őrzi az utókor számára. CENNER MIHÁLY Egy alberobellói udvarban 9 mmm A pulia kopár, napégette tartomány az olasz csizma sarkantyújától délre. Esőfelhők csak ritkán tévednek erre, és a csekélyke csapadék is egyhamar eltűnik a karsztos fennsík repedéseiben. A sovány talajú dombhátakon kőrakások kísérik az ösvényeket, a kőhalmok tövében tavasszal még vadvirágok pompáznak, nyár derekára azonban a táj sárgás-vöröses pusztasággá szikkad. A mészkőtáblák egyhangúságát mindenfelé különös, méhkas formájú építmények szakítják meg: a trullók. A trulló az apu- lai népi építészet sajátos, egyedi emléke. Magányos majorságokban és óvárosi negyedekben éppúgy megtalálhatók, belsejük lakást, kézműves műhelyt, mezei pásztorszállást, istállót, csűrt vagy présházat egyaránt rejthet. A Baritól délre fekvő Murge-fennsík városaiban, Martina Francában, Alberobellóban egész negyedek épültek így, csupán ez utóbbiban ezernél is több trul- lót tartanak számon. A kúp formájú tetőzet álboltozatos belső teret takar, és mivel minden helyiség fölé külön tető borul, e városrészek valóságos trullórengetegnek tűnnek, amelyekben kövezett, lépcsős utcák kanyarognak. Ez az építészeti forma évszázadok, sőt évezredek óta ismert. Ilyen álboltozatos megoldással fedték le sírjaikat, a tholoszokat a bronzkori égéi civilizáció népei: a legismertebbet, az Átreusz kincsesházat Schliemann tárta fel Mükénében. De hasonló formájú, agyagból döngölt tetőzetű épületek állnak mezopotámiai falvakban is, a török-szír határ mindkét oldalán. Az apuliai méhkas-házak méteres vastagságot is meghaladó oldalfalai mintegy másfél méter magasak. A fal négy sarkára nagyobb követ helyeznek, így biztosítják az átmenetet a nagyjából négyzetes alaprajz és a kupola között. A 17
