Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 4. szám

első német szakkönyv megjelenése, 1879 előtt Veress már több ízben állított ki fotókerámiát a különböző országos kiállításokon. Székesfehér­várott például háromszáznál több darabot. Magyarországon eddigi is­mereteink szerint rajta kívül nem sokan próbálkoztak fotókerámia ké­szítésével. Flesch Bálint kutatásai szerint Landau Alajos, Raab Gyu­la, Lauscher és Társa, valamint Szi­lárd Tódor. Nálunk a két legalap­vetőbb technika, a pigment és a beporzó eljárás közül az utóbbit használták inkább. Ennek a laikus számára is érthető leírását szintén Veress Ferenc folyóiratából isméi- jük. ,,Az alakok rendes módon fény- képeztetnek ie s a negatív képek­ről azután collodiumoldat és egyéb vegytani szerek segítségével hártya finomságú képecskét kapunk, me­lyet bármely tiszta porcelántárgyra a neki megfelelő eljárással levehe­tünk anélkül, hogy a nyert alak bármi tekintetben különböznék a rendes körülmények közt kapott fényképtől. Az illető edényre azután számos ily képet nyomhatunk iá tetszés szerint s ha ezek megszá­Deák Ferenc első kormánya tagjai dísztálon radtak, különféle czirádákat is föst- hetünk körülök. De ezzel még ko­ránt sincs ám bevégezve a munka, mert a legfőbb hátra van még, t. i. a kiégetés. Ha nem égetnénk ki a tárgyakat, a legkisebb karco­lás vagy megnedvesedés miatt le­kopnának azokról a képek . . . Kö­rülbelül 800 °C meleg hatásának tesszük ki az edényeket az e czélra készült kemenczében s ott hagyjuk a szakemberektől a tapasztalatból szükségesnek vélt ideig, ezután a tüzet eltávolítjuk, s a kemenczét lassan kihűlni hagyjuk. A képek, melyeket e tárgyakra előbb levet­tünk, beleolvadtak a porcelánba, a honnan többé semmiféle erővel el nem távolíthatók, sőt a beolva­dás oly erős, hogy a kép még csak színét sem vesztette el." A korabeli közönség ugyan csodá­lattal fogadta ezeket a különleges tárgyakat, de viszonylag magas áruk miatt kevéssé vásárolta. Fény­képgyűjteményeink sem bővelked­nek ilyen darabokban. A Nemzeti Múzeum kerámiagyűjteményében azonban mintegy félszáz fotókerá­mia található, amelyek többsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom