Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 4. szám

A magyar film 1916 és 1918 között, tehát éppen a háborús években indult virágzásnak. Az olasz, francia, amerikai filmek kiszorultak a mozikból, ugyanakkor a háborús pszichózis következményeként az egyre bizonytalanabbnak tűnő élet, a romló pénz a világ apró örömei felé fordították a tömegeket. A háború közvetlenül alig volt érzékelhető, a szórakoztató üzemek, színházak, kabarék, orfeumok és nem utolsó sorban a legkönnyebben hozzáférhető mozi menekülést jelentett a nyomasztó gondok elől. Ugrásszerűen megnőtt a filmprodukciók száma, folyamatossá vált a magyar filmgyártás. A front és a front mögötti élet kontrasztját emlegetve, a kitűnő filmtörténész, Hevesy Iván némi túlzással így fogalmazza meg ezt a jelenséget: „Az éveken át csak nagy egyéni erőfeszítésekkel vajúdó magyar film ebben a mocsárban szökkent virágzásba ... A mennyiségi növekedés nem volt olyan mértékű, hogy ártalmára lehetett volna a minőségnek: az egymás után alakuló gyárak bőven győzték filmmesével, szcenáriummal, rendezővel, színészszel, operatőrrel."

Ebben a légkörben jött létre a Star filmgyár, ahol 1917 és 1929 között százhetvennyolc magyar játékfilmet forgattak. A filmgyár megalakulásának előzménye, hogy ezen a néven filmgyártó cég alakult, mely 1916- ban három nagysikerű filmmel mutatkozott be. Petőfi János vitézét a Berlinből hazatért Illés Jenő forgatta, A karthauzit, Eötvös József regénye nyomán a később világhírű

amerikai rendezővé vált Kertész Mihály vitte filmre, Dosztojevszkij regényét, a főhős neve után Raszkol- nyikov címen készítette el a magyar némafilm egyik legsikeresebb rendezője, Deésy Alfréd. A sikeren felbuzdulva Geiger Richard nagykereskedő százezer koronával segítette a vállalatot, majd 1917-ben egymillió korona alaptőkével szállt be a cégbe, végül a Magyar Általános Takarékpénztár égisze alatt egy bank-konzorcium igénybevételével az alaptőkét ötmillióra emelte, és felépíttette a Pasaréti úti gyárat. A Star érdekeltsége lett a Váci utcai Corso mozi is (ma a Pesti Színház működik az épületben). Itt zajlottak le a korabeli nagysikerű magyar filmek bemutatói. Érdemes felfigyelni a vállalkozó érvelésére, aki azzal indokolta a nagyarányú üzletét, hogy rájött, nemzetgazdasági szempontból is mennyire jelentős tényező a filmgyártás. A Star fődramaturgja és művészeti vezetője Pa- kots József író lett. Ö maga is írt forgatókönyveket, többek között a korszak egyik legnagyobb sikere, a Jön a rozson át filmre alkalmazása fűződik nevéhez. Később, a húszasharmincas években az írók gazdasági segítő egyesületének vezetője és országgyűlési képviselő fett. A főrendező, Deésy Alfréd színészként indult 1894-ben. Debrecenben mozis volt, majd a fővárosba kerülve nagysikerű filmszínészi pálya után vált rendezővé. Hihetetlen munkabírással dolgozott, néha egyszerre több filmet is forgatott. A hangosfilm-korszakban is rendezett, a má33