Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 4. szám

A magyar film 1916 és 1918 között, tehát éppen a háborús években in­dult virágzásnak. Az olasz, francia, amerikai filmek kiszorultak a mo­zikból, ugyanakkor a háborús pszi­chózis következményeként az egyre bizonytalanabbnak tűnő élet, a rom­ló pénz a világ apró örömei felé fordították a tömegeket. A háború közvetlenül alig volt érzékelhető, a szórakoztató üzemek, színházak, ka­barék, orfeumok és nem utolsó sor­ban a legkönnyebben hozzáférhető mozi menekülést jelentett a nyo­masztó gondok elől. Ugrásszerűen megnőtt a filmprodukciók száma, folyamatossá vált a magyar film­gyártás. A front és a front mögötti élet kontrasztját emlegetve, a kitűnő filmtörténész, Hevesy Iván némi túl­zással így fogalmazza meg ezt a jelenséget: „Az éveken át csak nagy egyéni erőfeszítésekkel vajúdó ma­gyar film ebben a mocsárban szök­kent virágzásba ... A mennyiségi növekedés nem volt olyan mértékű, hogy ártalmára lehetett volna a minőségnek: az egymás után alakuló gyárak bőven győzték filmmesével, szcenáriummal, rendezővel, színész­szel, operatőrrel." Ebben a légkörben jött létre a Star filmgyár, ahol 1917 és 1929 között százhetvennyolc magyar játékfilmet forgattak. A filmgyár megalakulásá­nak előzménye, hogy ezen a néven filmgyártó cég alakult, mely 1916- ban három nagysikerű filmmel mu­tatkozott be. Petőfi János vitézét a Berlinből hazatért Illés Jenő forgat­ta, A karthauzit, Eötvös József re­génye nyomán a később világhírű amerikai rendezővé vált Kertész Mi­hály vitte filmre, Dosztojevszkij re­gényét, a főhős neve után Raszkol- nyikov címen készítette el a magyar némafilm egyik legsikeresebb ren­dezője, Deésy Alfréd. A sikeren fel­buzdulva Geiger Richard nagyke­reskedő százezer koronával segítet­te a vállalatot, majd 1917-ben egy­millió korona alaptőkével szállt be a cégbe, végül a Magyar Álta­lános Takarékpénztár égisze alatt egy bank-konzorcium igénybevéte­lével az alaptőkét ötmillióra emelte, és felépíttette a Pasaréti úti gyárat. A Star érdekeltsége lett a Váci ut­cai Corso mozi is (ma a Pesti Szín­ház működik az épületben). Itt zaj­lottak le a korabeli nagysikerű ma­gyar filmek bemutatói. Érdemes fel­figyelni a vállalkozó érvelésére, aki azzal indokolta a nagyarányú üzle­tét, hogy rájött, nemzetgazdasági szempontból is mennyire jelentős té­nyező a filmgyártás. A Star fődra­maturgja és művészeti vezetője Pa- kots József író lett. Ö maga is írt forgatókönyveket, többek között a korszak egyik legnagyobb sikere, a Jön a rozson át filmre alkalmazása fűződik nevéhez. Később, a húszas­harmincas években az írók gazda­sági segítő egyesületének vezetője és országgyűlési képviselő fett. A főrendező, Deésy Alfréd színészként indult 1894-ben. Debrecenben mo­zis volt, majd a fővárosba kerülve nagysikerű filmszínészi pálya után vált rendezővé. Hihetetlen munka­bírással dolgozott, néha egyszerre több filmet is forgatott. A hangos­film-korszakban is rendezett, a má­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom