Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 1. szám
Kossuth Lajos, 1903 A Toldi-szobor, 1928 Betyár lovon, 1896 kompozíció — amelynek kialakításához a művész egy korábbi kőnyomatot használt fel — középpontjában Széchenyit, egy hosszú asztal körül pedig az esemény többi szereplőjét, köztük báró Wesselényi Miklóst ábrázolja. Az akadémiai dombormű, amellyel a mester talán mindjárt főművét alkotta meg, egy csapásra ismertté tette nevét, s egyik megrendelést kapta a másik után. Amikor a főváros törvényhatósága 1892-ben elhatározta, hogy Wesselényi Miklós, ,,az árvízi hajós” hősiességét emléktáblán örökítteti meg, Hollóra várt a feladat. A művész azt a jelenetet ábrázolta, midőn Wesselényi az 1838-as árvíz során csónakkal menti a kétségbeesett embereket, és az utolsó pillanatban ér egy házhoz, amelynek már a tetejét ostromolják a hullámok. Igazi dráma játszódik le előttünk: a szereplők tragikus küzdelmét a művész szemléletesen érzékelteti, azzal a kifejezőerővel, amelyet már az akadémiai domborműnél is megfigyelhettünk. A relief nagy sikert aratott, a művet bronzba öntötték, és kiküldték a párizsi világkiállításra, ahol díjat nyert. Most már csak az volt a kérdés, hogy hol helyezzék el. Végül úgy döntöttek, hogy a pesti ferences templom Kossuth Lajos utcai oldalába illesztik a domborművet. Erre nagy ünnepség keretében 1905- ben került sor. A közönség elismeréssel fogadta a művet, Nagy Endre viszont a Pesti Naplóban éles hangú cikket közölt, amelynek már a címe is jellemző: „Bírálat egy bronzdarabról"; ebben például a főhősről mint „rajzhibák nyomorékjá"-ról ír, és kifejti, hogy Holló még a szobrászat alapelemeit sem ismeri. Harmadik jelentős domborműve ismét az Akadémia számára készült, Erzsébet királynét ábrázolta Deák Ferenc ravatalánál. A művet, mely egykor az Akadémia palotájának előcsarnokát díszítette, 1914-ben leplezték le. Holló nemcsak reliefekre, hanem egészalakos szobrokra is kapott megbízást. 1897-ben I. Ferenc József elhatározta, hogy tíz szoborral ajándékozza meg a fővárost. A király megjelölte azokat a magyar történelmi alakokat, akiknek megörökítését kívánja. Ezek között szerepelt Bocskai István is, és Hollót 1898-ban megbízták a Köröndre szánt szobor elkészítésével. A korabeli emlékművek hagyományos stílusában megformált szobor (1903-ban avatták fel) Bocskait fejedelmi öltözetben, baljában békeirattal, jobbjában buzogánnyal ábrázolja (1906-ban, Bocskai halálának 300. évfordulóján Debrecenben a mű másolatát is felállították). Ám az alkotásnál érdekesebb annak utóélete: az ötvenes években ugyanis a Köröndről — a szintén itt álló, ifj, Vastagh György által készített Bethlen-szoborral együtt — átvitték a millenniumi emlékműre; a két alakot az emlékműről eltávolított I. Ferdi- nánd- és III. Károly-szobor helyére állították, és azok nemcsak stílusban, hanem méretben is pontosan beilleszkedtek a többi alak közé. Ugyancsak érdekes a szintén budapesti Miilacher-kút (vagy Lajos kútja) története. Millacher Lajos gazdag szikvízgyáros végrendeletében nagyobb összeget hagyott a fővárosra, azzal a kikötéssel, hogy abból díszkutat állítsanak, a tervre pályázatot írjanak ki, valamint a kutat „Lajos kútjá”-nak nevezzék, és helyezzék el rajta az ő képmását. A pályázatot kiírták, és az első díjat — birkáit itató juhászával — Nagy Kálmán nyerte el. Am a művész egy modellnek használt juhtól megbetegedett, és mielőtt művét befejezhette volna, meghalt. Erre újabb pályázatot írtak ki, amelynek eredményeképpen - ivótülkéből szomját csillapító pogány kori magyar vitézt megörökítő tervéért — Holló kapta a megbízást. A Corvin téren elhelyezett kutat 1904-ben avatták fel, és azóta is e városrész színfoltja. Kár, hogy a víz, mely a kút pillérének oldalain kiálló csövekből folyt a felső medencébe, és innen az oroszlánfejek száján át jutott az alsóba, mostanában nem csordogál. Holló művei nemcsak a fővárost díszítik. 1902-ben Rimaszombatban, Tompa Mihály szülőhelyén avatták fel a költőt megörökítő egészalakos szobrát, 1907-ben Hajdúböszörményben egy újabb Bocskai-szobrát leplezték le. Érdekessége, hogy a talapzat felső peremén, mind a négy oldalon annak a királyi koronának domborműves ábrázolása látható, amelyet a török szultán küldött Bocskainak (és amelyet ő nem fogadott el); volt olyan vélemény is, hogy ezzel Holló és a szobrot készíttető böszörményiek, az önálló
