Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)

1988 / 1. szám

VOLT EGYSZER EGY MUZEUM • ■ ** 'y ! Darnay Kálmán 1864. május 11-én született Sümegen. Szülei a fél vár­megye i"-adalmait ellátó vaskeres­kedést vezettek. Testvéreihez ha­sonlóan ő- is vaskereskedőnek szán­ták. Ám Darnay érdeklődése már korán a régészet felé fordult. 1882- ben az Archeológiái Értesítőben számolt be két, Ukkon talált török sírról és a Csabrendek melletti sző­lőforgatás közben felszínre jött bronzkori leletekről. Külföldön foly­tatott tanulmányai idején vásárolta meg későbbi tekintélyes kézirat­gyűjteménye első darabjait. Bár 1887 elején átvette apja vaskeres­kedését, s hamarosan fűszerkeres­kedéssel is bővítette, ásatásai és archeológiái közleményei nyomán a szakma is megismerte nevét. 1887- ben már több száz darabból állt gyűjteménye. Ugyanezen évben az Archeológiái Társaság ülésén ösz- szegezte tíz év régészeti kutatásait, és ismertette vidéke sírtelepeit. Ekkor rendezte múzeummá gyűjte­ményét a szülői házban. 1890-től rendszeresen publikált a helyi lapokban és budapesti folyó­iratokban. Eredeti kéziratokat közölt, képes beszámolókat adott a mú­zeumról. A Magyar Szalonban pél­dául a népvándorlási kori temetke­zési szokásokról és a boszorkány­világról írt. Ásatásait mind na­gyobb területekre terjesztette ki. A sümegi Újhegyről etruszk bronz­edények kerültek elő. Diszel hatá­rából, Csobánc várából bronzéksze­rek jutottak a múzeumba. Az első Árpád-házi királyok korából való emlékeket a Sümeg—tapolcai vas­útvonal építésénél találták. További ajándékokat nyújtott még a föld az ursai erdőből, a somlói kőkori te­lepről. Csabrendeken pedig egy má­sik őskori urnatemető került fel­színre. 1895-ben a kormány megbí­zásából a Dunántúl egyes részein ő vezette a millenniumi ásatásokat. Ennek sikeréért és a közben ki­bontakozó szépírói tevékenységé­ért koronás arany érdemrenddel tüntették ki. Ugyanakkor a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Kisfaludy Sándor 3600 kötetes könyvtárát, mely addig a család tulajdona volt. Elbeszéléseivel az Ország-Világban jelentkezett. Éveken át közölte könnyed, népszerű hangvételű tör­téneteit. A lap szerkesztőségi cikke így írt róla: „A mi közönségünk két Darnay Kálmánt ismer. Az egyik a novellaírásnak művésze; ismeri a mai társadalom, a mai világ minden érzését, minden gondolatát... A másik komoly tudós. Nem ezt a vi­lágot tanulmányozza, hanem a ré­giekét ... A gondolata a múltban jár, avatott és tudós értekezések­ben ismerteti a múlt kincseit és értékeit." A vaskereskedés ismer­tetésére, a múzeum népszerűsíté­sére 1899-től megjelentette a Házi­barát című közhasznú értesítőjét, majd 1906-tól tíz éven át a Sümegi Darnay Múzeum Ingyen Naptárát. Ebben elbeszéléseket, verseket és a múzeumról szóló tájékoztatót kö­zölt. 1899-ben elkészült a Sümeg vi­dékének őskora című munkája, mely mintegy foglalata addigi munkássá­gának, következtetéseinek a vidék őstörténetéről. 1900-ban a Magyar- ország őskora látott napvilágot, majd később, 1913-ban a Somogy várme­gye őskora. A Balatonvidék című új­ság állandó rovatot nyitott, mely­ben folyamatosan beszámolt a mú­zeum gyarapodásáról, eseményeiről. Darnay a negyedszázados kereske­dői munka után felhagyott az üzlet vezetésével, (gy régészeti és irodal­mi tevékenysége mellett múzeumi kutatásokkal is tudott foglalkozni. A hatalmas gyűjtemény már nem fért el szülőházában, ezért azt el­adva, megvásárolta a város főterén levő emeletes sarokházat. A mú­zeumot saját erejéből már nem •in

Next

/
Oldalképek
Tartalom