Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 1. szám
tudta fönntartani, ezért a nemzetnek ajándékozta. Az 1909-ben aláírt szerződés értelmében a múzeum az Állami Darnay Múzeum nevet vette fel, igazgatója pedig ő lett. A harminc éven át kitartó szorgalommal végzett ásatások újabb és újabb ragyogó eredményeket hoztak. Az Archeológiái Értesítőben közölt beszámolói alapján nyomon követhetjük tevékenységének helyszíneit, eredményeit. Sümeg és a Balaton vidékéről továbbra is főleg őskori leletek kerültek elő. Népvándorlás kori emlékekből a vidék szegényesebbnek mutatkozott. Az első hiteles szkíta sírlelet a Dunántúlról, leírása szerint Mihályfáról származott, több úgynevezett csörtető, golyós, kolompoló, állatdíszes szerszám. A továbbiakban beszámolt a csabren- deki diadémáról, a dályai urnateme- töről, melynek urnái közt „két egymáshoz teljesen hasonló ... nincs, mégis alkotásuk ... a dályai őstelepen divatozott ízlést és díszítésmodort minden egyes urna magán viseli." A somlói Halstatt-kori leletanyag igen gazdag: „Somlyó egymaga az őskori átalakulások minden fokozatának teljes képét adja” — írta a településről. Sümeg vidékéről régi ekék részei, Dunapente- léről római feliratos kőemlékek kerülnek Darnay múzeumába. Az utolsó leltározáskor mintegy húszezer régészeti, hadtörténeti, néprajzi, iparművészeti tárgyat vett számba. Gyűjtőmunkájának legnagyobb szenzációja az 1906-ban Szálacskán talált kelta pénzverő és öntőműhely. Darnay elmondja, hogy a műhely minden valószínűség szerint a római invázió alatt pusztult el. Megtalálta a műhely berendezéseit, öntésre előkészített szerszámait, a vasüllőt, a pénzverő dúcot, az olvasztótégelyeket és kanalakat, vésőket, kalapácsokat, fújtatócsövet és a termékeket: a kelta ezüstpénzeket. Az eszközök tanulmányozása nyomán írta le Darnay a pénz készítésének módját. A pénzverő műhely egyben bronzeszköz-készítő öntőműhely és fegyverkészítő kovácsműhely is volt. Több évtizedes munkája tapasztalatainak és fantáziájának lecsapódásai a történelmi regényei. Ő volt az első az országban, aki az ősember történetét ábrázoló regényt írt. 1913-ban jelent meg az oktató szándékkal írott Gisimár, a kőkorszak- beli somlyóvidéki ősember életéről. Az 1921-ben megjelent Tagisirasza- lacskai pénzverő és öntőműhely köré szőtt történet. Itt a bronzkori ember találja magát szemben a hódító, fejlettebb vaskori emberrel. Darnay Kisfaludy emlékének adózott a Testőrszerelmek és az Elkésett csók című életrajzi regényeivel. Az igen nagy népszerűségre szert tett Kaszinózó táblabírák szintén Kisfaludy Sándor, valamint a sümegi és Sümeg vidéki nemesi családok életéről mesél el humoros történeti tréfákat, hangulatos képet festve a korról. A Bujdosó gyöngysor tizenkét Balaton környéki vár történeti regéje. Az egyetemi segédkönyvnek szánt Dunántúli várak és várkastélyok háromszáz illusztrációval ötvenkét dunántúli vár történetét dolgozta fel. Sajnos kéziratban maradt, aztán a háborús évek után elégett. Színes varrottasokból, halotti lepedőkből, kendőkből, betyárfegyverekből, pásztorbotokból, kulacsokból álló néprajzi, illetve templomi ruhákból, felszerelésekből, sümegi, városlődi kerámiákból álló iparművészeti gyűjteménye külön termet kapott a múzeumában. A közel nyolcszáz darabból álló szenteltvíztartó gyűjtemény a maga nemében egyedülálló volt. A Kisfaludy- teremben kapott helyet a tizenkétezer darabos kézirat- és okmányanyag, továbbá a költő használati tárgyai és írásai. Kuriózum volt a rajz- és festőpaletta-gyűjtemény. Már a tízes évek elején felvetődött egy dunántúli központi múzeum létrehozásának gondolata. Megindult Sümeg, Keszthely, Kaposvár és Veszprém harca a lehetőségért és az anyagért. A sümegi múzeum épülete szűkösnek bizonyult. Sok huzavona után 1937-ben az őskori, hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti anyagot Keszthelyre, a Balatoni Múzeumba szállították. Az átalakított sümegi épületben Kisfaludy Múzeum nyílt meg, melynek vezetéséhez az idős Darnay Kálmán lelkesen fogott hozzá. A keszthelyi Balatoni Múzeum akkor felvette Darnay nevét. A németek által nyugatra hurcolni szándékozott gyűjtemény be- vagonírozva 1945 márciusában Zalaegerszeg pályaudvarán szőnyegbombázás következtében elpusztult. Darnay Kálmán erről már nem értesült. 1945. július 2-án meghalt. Kézirattára, a Kisfaludy-tárgyak java része Budapestre és más vidéki múzeumokba került. A Dunántúl régészeti kutatói ma is támaszkodnak eredményeire. A Kisfaludy Múzeumban Darnay Kálmán két emlékszobájának anyaga nem teljes, a kincsek nagy része ládákban várja a felfedezést. DARNAY LÁSZLÓ A múzeum 1907 körül 11
