Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)

1988 / 1. szám

völgyében fekvő, de már Pozsony vármegyéhez tartozó szomolányi várhoz is. A fogságba vetett Ocskay László, Rákóczi brigadérosa megszerette rabtartója, a várnagy lányát, Ilkát. A monda sze­rint a szerelem tette árulóvá a brigadérost, aki kedvese atyjának hívó szavára állt át a császár oldalára, ám végzete utolérte, a beteljesületlen szerelem pedig elvette kedvese eszét és meg­háborodott. Trencsén és Árva vármegye fogja közre Nyitrát, ahol Bajmóc és Temetvény fek­szik. A bajmóci vár tövében valamikor gyógy­forrás fakadt, a kapzsi, harácsoló Poki Péter, Corvin János várnagya azonban csak pénz elle­nében engedte a gyógyvízhez a rászorulókat. Nagy mohóságában még a herceget, Mátyás fiát is el akarta tenni láb alól, ám terve meghiúsult, a királyi törvényszék elé került, és elnyerte méltó büntetését, pénze, vagyona pedig kővé vált: a legenda szerint a vár környékét borító kerek kövek valaha pénzérmék voltak. A Rákócziak birtokainak egy része a Felvidéken feküdt, és Sáros megyét egykor a szép fekvésű sárosi várból igazgatták. A XVII. században tűz pusztította el, s azóta sem épült újjá. A Rákóczi család, egyik felmenője, János révén fogadással nyerte el a zborói várat, vállalván, hogy egy­azon évben veretett dukátokkal fizet az erődít­ményért. A volt tulajdonos holtan esett össze, amikor leszámolták a tengersok, ugyanabban az évben készült pénzt. Vele halt ki a Serédy nem­zetség. A tragédia helyét kőoszlop jelöli. Külö­nös történet fűződik a selmeci Leányvárhoz is. II. Ulászló idejében az egyik gazdag polgárnak, Rössel Gerzsonnak árván maradt a lánya, Bor­bála. Az ifjú hölgy várat építtetett, ám vagyona többi részét elpocsékolta, léha, erkölcstelen éle­tet élt. Ahogy fogyott a pénz, az ingyenélők se­rege lassan elpártolt mellőle. Borbála magára maradt, és amikor testét ragályos betegség tá­madta meg, senki nem ápolta. Elhagyatva, em­berhez méltatlan körülmények között pusztult el, testét kutyák marcangolták szét. Építménye, a Leányvár azonban ma is áll. A nagybiccsei kas­télyt Thurzó Ferenc és György építtette. A négy kerek saroktornyos, magas kupolatoronnyal el­látott kastély valószínűleg egy milánói mester kezét dicséri, erre vallanak a toszkán árkádokkal díszített loggiák. A folyosó hátsó falára a XVIII, században freskók kerültek, híres emberek alak­jaival. A kastély mellett található különálló épü­letet, az úgynevezett nászpalotát vagy „lakodal­mas házat” a felirat szerint Thurzó György épít­tette a lánya esküvőjére. 1623 és 1630 között emeltek egy másik, szintén jelentős reneszánsz kastélyt, ezúttal Friesen. Az egyemeletes, négy- szögletes alaprajzú, belső udvar nélküli, két sa­roktornyos épület legfeltűnőbb ékítménye a pár­tázat, alatta plasztikus, pilléres törpegaléria hú­zódik. A várárkádsor fülkéiben sgrafitto figu­rák: álló és lovas alakok, mitológiai figurák és az erények allegorikus megtestesítői. Bár a XIX. században átalakították a kastélyt, mégis sokat megőrzött eredetiségéből. HORVATH HILDA Cserszömörce az Illatos-hegyen Drágakő és gyöngy korall- és aranyfákon .SZÍNEK Az Ideröpült Csúcs Buddha-szobrainak egyike Az Égi Imádságok temploma

Next

/
Oldalképek
Tartalom