Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 1. szám
aCMLCI\CI\ VÁROSA Az Adriai-tenger isztriai-fészigeti hajlatának öblében fekszik az egykori Osztrák—Magyar Monarchia jelentős kikötővárosa, Trieszt. A második világháború uţân sokáig vitás volt hovatartozása. A párizsi békeszerződésben (1947) Olaszország lemondott Isztriáról, Fiúméról (Rijeka), Záráról (Zadar) és elfogadta Trieszt szabad várossá nyilvánítását, mégis évekig tartó nyugtalanság korszaka következett. Az olaszok és a jugoszlávok egyaránt elégedetlenek voltak a döntéssel. 1954. október 5-én Londonban új egyezmény született: Triesztet Olaszországhoz csatolták, környékét pedig Jugoszláviához. Trieszt középkori városrésze hamisítatlanul mediterrán jellegű. Ez a magva a későbbi idők Triesztjének, amelyet a rómaiak Tergestének neveztek. A rómaiak sok emléket hagytak maguk után. Ilyen az i. e. 33-ban emelt római diadalkapu, az A Miramare palota Arco di Riccardo, ilyenek a Via Madonna del Marén álló antik bazilika időszámításunk előtti mozaik- és alapfalmaradványai. Itt láthatók a mai házak közé szorított római színház, a Teatro Romano maradványai is. Ebben a színházban a nyári idényben esténként antik színdarabokat játszanak az ősi falak között. A ma is látható ókori építészeti emlékek mellett szinte újszerűnek hat a XI. században épült San Silvestro bazilika. Az ókori Tergeste és újkori utódja a szerencse kegyeltje volt. Az élénk városi életet élő településnek volt mit féltenie, amikor 452-ben Attila, hun seregei élén a közeli Aquileiában járt, idáig azonban már nem jutott el. Az 1500-as években az Oszmán Birodalom vetett rá szemet és elfoglalására készült. Ekkor a város sietve védműve- ket emelt, de a török támadás végül elmaradt. Trieszt hosszú időn át volt Velence birtoka, majd a XVIII, század elején az Isztriai-félszigettel együtt az osztrák császárság uralma alá került, amely a Habsburg-birodalom fontos kikötőjévé fejlesztette. Nagyszabású építkezések folytak, kiépítették és megnagyobbították a kikötőt. VI. Károly 1728-ban szabadkikötőt létesített. 1866-ban Ausztria kénytelen volt lemondani Velencéről, így Trieszt maradt meg egyedüli tengeri kapuként a Habsburg-birodalom számára. Az építkezés újra hatalmas lendületet vett. A Habsburg Monarchia minden terméke e kikötőn keresztül indult útra, és távoli földrészek áruja itt jutott be a birodalomba. A forgalom óriásira növekedett, a pezsgő kereskedelem felélénkítette a város életét is. Kedvező fekvése és mediterrán klímája ide vonzotta az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokratáit. Gyönyörű magánpaloták épültek a városban, a tengerparton pedig pompás kastélyok. Mind között a legszebb a tengerbe nyúló sziklákra, isztriai fehér márványból épített Miramare, mely az osztrák főhercegből lett mexikói császár, Miksa kastélya volt. A miramarei kikötőből a Novara fregatton 1864. április 14-én indult Mexikóba Miksa főherceg, Ferenc József császár öccse, hogy elfoglalja a császári trónt és fejére tegye Montezuma koronáját. Mexikót ekkor francia csapatok tartották megszállva. A császári trónt III. Napóleon francia császár kínálta fel Miksának. A Novara 1864. május 28-án érkezett meg Veracruzba, Mexikó kikötőjébe. Miksa éljenző, lelkes tömeget várt, de csak a város kivezényelt francia helyőrsége tisztelgett a császárnak. A mexikói nép nem kívánt idegen császárt, már hónapok óta foly a Benito Juarez vezette felkelés. Miksának ezzel a helyzettel kellett szembenéznie. A császár megkísérelte megbékíteni a mexikóiakat, a nép javát szolgáló intézkedéseket hozott, de a felkelés egyre terjedt, Miksa és Bazaine francia tábornok csapatai sorra vereséget szenvedtek. Miksa segítségért fordult III. Napóleonhoz, de az támogatás helyett összes csapatát kivonta Mexikóból. Hiába fordult Ferenc Józsefhez is, hogy szervezés alatt álló, saját mexikói hadseregét növelje és felszerelje. Mégis megkísérelte a csaknem lehetetlent. Queretaró- nál csatába bocsátkozott Juarezzel, de vereséget szenvedett és a forradalmárok fogságába esett. A queretarói antik színházban tartott rögtönítélő tárgyaláson a felkelők halálra ítélték és 1867. június 19-én főbe lőtték. A triesztiek nem felejtették el Miksát. Kaisertraum von Miramare címmel 20