Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)

1987 / 2. szám

I Virágzó rózsákkal díszített korallváza A fjordokkal tagolt partvidéken egymás után léte­sültek a többnyire csak néhány házból álló keres­kedelmi telepek, mint a két világháború között kedvelt norvég író, Knut Hamsun műveiből is­mert Kjerringöy. Igaz, ezek a telepek már csak ritkán szerveződtek valódi városokká, legtöbbjü­ket egymástól külön álló faházak laza csoportja alkotta. A rövid nyáron virágokkal színesülő gye­pen álló házakat harsány, élénk, többnyire rozs­davörös homlokzatok emelik ki a háttérből, mint oly sokfelé az év jelentős részében szürke égbolt alatt nyugvó északi tájakon. Az egyszerű hom­lokzatok síkját csak az ablakkeretek gyakran füg­gönybojtokra emlékeztető faragásai díszítik. Nor­végiával ellentétben Svédországban a vasútvona­lak kiépítése bolygatta meg a városok évszáza­dos szerepkörét. Az 1850 táján épített vasutakat részben az öblökkel, szigetekkel gazdagon tagolt partvonal, részben pedig a partmenti hajózás konkurenciájának kikerülése végett a tengerpart­tól bizonyos távolságban vezették. A régi tenger­parti városokkal — néhány kivételtől eltekint­ve — szárnyvonalak biztosították az összekötte­tést. A fővonalak által is érintett kikötővárosok, mint Göteborg vagy Malmö fejlődéséhez a vasút újabb ösztönzést adott, a szárnyvonalak leágazá­sainál pedig új települések születtek. Hiszen ezekben a vasútvonalra felfűzött városokban tele­pedtek le a kereskedők, nyitottak boltot a kéz­művesek, alapították a népiskolákat. Sok hagyományos, de a szárazföld felől csak nehezen megközelíthető kikötőváros helyett új kirakodóhelyek létesültek tavak partján, csator­nák mentén. Ezek a köpingek, amelyek hevével főként Svédország déli részein találkozhatunk: Norrköping, Linköping, Lidköping, Jönköping. Az utóbbi száz évben a városokkal lakott terület ha­tára messze kitolódott észak felé. Észak városait sajátos „legek” jellemzik. A vasércbányászatáról híres Kiruna Földünk legnagyobb területű városa, hiszen határa tizenhétezer négyzetkilométert, a legnagyobb magyar megye, Bács-Kiskun területé­nek kétszeresét fogja közre. Az észak-norvégiai Tromsö a legészakabbi egyetemi város, a 70. szé­lességi körön is túl fekvő Hammerfest pedig a Földünk legészakibb városa büszke címet mond­hatja magáénak. Hammerfest 1789 óta városi rangú település. Utcáin Európában az elsők kö­zött gyúltak ki 1891-ben a városi közvilágítás fé­nyei. Nem véletlenül, hiszen Hammerfest hétezer lakosa november 21. és január 23. között huszon­négy órán át éjszakában éli életét, amiért csak csekély kárpótlást nyújthat számukra a május 17- től június 28-ig a horizont fölött maradó éjféli Nap látványa. NEMERKÉNYI ANTAL Kjerringöy-i ablak kereskedői mentesültek a sund-vámoktól, ame­lyek egészen 1857-ig sújtották a Balti-és Északi­tenger közötti forgalmat. Az ugyancsak dél-svéd Kalmar „mecénása” Gustav Vasa király volt, aki a XVI. században megvonta a város környékén fekvő szigetek önálló külkereskedelmi jogát, és így azok csak kalmari kereskedők közvetítésével léphettek kapcsolatba a holsteini, mecklenburgi és pomerániai kalmárokkal. A közép-európai terü­letekkel azonban a Hanza-szövetséghez tartozó városok alakították ki a néha ugyan nem egészen önkéntes, de mindenképpen legszorosabb kapcso­latot. Bergen kikötői rakpartjának nevéből: Tys- kebryggenből csupán a második világháború évei­nek fájdalmas emléke törölte az évszázados tys- ke, azaz német jelentésű előtagot. A Botteni-öböl vidékén a Gotland-szigetén fekvő Visbyben mű­ködött a Hanza legforgalmasabb lerakata. A város húszezer lakójának nyugalmát (ma sem laknak többen Visbyben) a középkorban 44 bástyával megerősített, napjainkig megőrzött városfal biz­tosította. A XVII. században még a 60. szélességi fok táján épült Gävle volt a legészakibb svéd város, és a tengeráramlással enyhített éghajlatú norvég part­vidéken is csak néhány kisebb halásztelep dacolt a sarkkörön túli viszonyokkal. A nagy változást, egyben a hagyományos kereskedővárosok szere­pének csökkenését a gőzhajózás, illetve a vasút­építés hozta magával. A gőzhajók megjelenésével a messzi északon, a 70. szélességi körön fekvő Kirkenes távolsága hat napi hajóútra zsugorodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom