Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)

1987 / 2. szám

Szent Skolasztika és Szent László király zárja le. A templomhajó nyugati fe­lében áll a rendalapító Benedek és Skolasztika mellékoltára, mindkettő 1759-ben készült el, oltárképüket azonban már egy évvel korábban megfestette Stern János pápai kép­író. Az északi oldalon van Szent Be­nedek oltára, az őt ábrázoló fest­mény két oldalán egykori tanítvá­nyainak aranyozott szobrai láthatók. Balról Mór, szerzetesi ruhában, jobb­jában apátbot, baljában a szabály- könyv, nyakában mellkereszt függ; római szenátor fiából lett Benedek apát szerzetese, aki Galliába küld­te, ahol Glanfeuilben kolostort ala­pított és 580-ban pestisben elhunyt. Jobbról Piacid azonos ruházatú és jelvényű szobra áll, aki római patrí­ciuscsalád gyermekeként lett az apát tanítványa, és a VI. század ele­jén Szicíliában kolostort alapított, majd mártírhalált halt. A déli olda­lon Szent Skolasztika oltára látható; itt is két szent szobra áll a bencés apácarendet alapító Skolasztika ké­pének két oldalán. Balról Gertrúd (1256—1302} a helftai kolostor ben­cés apátnője, kezében apátbottal, mellén szív, rajta a kisded Jézus. A középkor tudós apácája latin és né­met nyelven írt Jézus Szíve titkai­ról, erre utal az előbbi jelvény is. Jobbról Walburga (710—779) szobra áll, ő Richard angolszász király és Wunna királyné lánya volt, Willibald bencés püspök húga. Nagybátyja volt a germán Szent Bonifác püspök, aki unokahúgát Angliából áthívta a kontinensre, és Heidenheimben a kettős kolostor (szerzetes- és apáca- kolostor} apátnője lett. Apáti bottal, baljában könyv, rajta két üvegcse: sírlapján a monda szerint időről idő­re cseppek válnak ki, ezeknek gyó­gyítóerőt tulajdonítottak, és Walpur- gis-olajnak nevezték. A templomhajó nyugati végét két pilléren nyugvó nagy kóruskarzat zárja le, fő dísze az 1765-ben elké­szült pompás orgonaszekrény, ame­lyet a Salzburgból való orgona szá­mára Stuhlhof szerkesztett. Szerves része a kórus mellvédjén végighúzó­dó, csipkefinomságú rokokó rács. Az orgonaszekrény párkányán és a rácson angyalkákból álló, tizenöt tagú templomi zenekar látható. Az orgonaszekrényen két vonós, öt fú­vós, egy üstdobos játszik, egy an­gyal pedig kottáról énekel. A kórus­rácson hatan ülnek, kezükben síppal és kottával. A bibliai Dávid király zenekarának barokk kompozíciója ez. A mellvédfalon, a középső boltív felett Lécs Ágoston, a templom építtetését irányító apát címere lát­ható színes domborműben. A barokk, A Jézus Szíve oltár vágott címerpajzs bal mezejében Szent Benedek főpapi öltözetben sziklaormon áll, jobbjában tartja rendjének szabályzatát, baljával pe­dig horgonyt nyújt át a címer jobb mezejében, hullámzó vízen érkező hajósoknak. Jelentése kettős: az élet viharos tengeréről érkező min­dig sziklaszilárd menedéket találhat a kolostorban, illetve a Balatonon az apátságnak 1055 óta Szántód és Ti­hany közötti révjogát is jelképezi. A címerpajzs díszei: korona, apáti süveg és apátbot. Az orgonaszek­rény mögött, a templom két tornya közötti boltozat alatt van a káptala­ni oratórium, zsolozsmázó imaterem. Az apát és tizenhat szerzetes ülő­helyét, a stallumokat ugyancsak Stuhlhof készítette tölgyfából az 1750-es évek második felében. A templomnál később, 1762-ben építet­ték meg a szentélyből északra nyíló sekrestyét. Stuhlhof a helyiség épí­tészeti beosztásához méretezte a berendezéseket. Az északi falat tel­jesen kitölti a konvent, vagyis a szerzetesek öltözőszekrénye, amely­nek párkányát gazdag rokokó farag- vány díszíti, a keleti oldalon látható a kisebb méretű apáti öltözőszek­rény. Mindkettőben a miséhez, a liturgikus cselekményekhez szüksé­ges ruhákat, edényeket és tárgya­Faragott kézmosófülke a sekrestyében Szent Jeromos és Szent Ágoston kát őriznek. Köztük több értékes XVII—XIX. századi alkotás is talál­ható. Az ajtó két oldalán egy-egy térdeplő imazsámoly nagyméretű, keretbe foglalt olajfestménnyel. Ilyen még a nyugati falnál elhelye­zett szekrény felépítménye is. Mind­három szerény XVIII, századi alko­tás; a kis Jézus imádását, a Szent Családot és Jézus lábának megke- netését ábrázolja. A sarokban pom­pás faragású, fülkés kiképzésű, márványmedencés kézmosó egészíti ki a sekrestye berendezését. Amb- rogio Dornetti 1786-ban készítette a mennyezetfestményeket, amelyek Melkizedek áldozatát, Zakariást az angyallal, Mária bemutatását és a Kálváriát ábrázolják. 1889-ben Czig- ler Győző műépítész irányításával restaurálták a templombelsőt és a berendezéseket. A barokk korban a falak fehérek voltak, csupán a fal­pilléreket festették más színűre, így a márványozott festésű, aranyozott és ezüstözött berendezés méltókép­pen érvényesült. A jelenlegi sok­színű festés a múlt század végének szülötte, ekkor készültek a régi, le­romlott állapotban lévők helyett Lotz Károly, Székely Bertalan és Deák-Ébner Lajos falképei. UZSOKI ANDRÁS 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom