Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 2. szám
Szent Skolasztika és Szent László király zárja le. A templomhajó nyugati felében áll a rendalapító Benedek és Skolasztika mellékoltára, mindkettő 1759-ben készült el, oltárképüket azonban már egy évvel korábban megfestette Stern János pápai képíró. Az északi oldalon van Szent Benedek oltára, az őt ábrázoló festmény két oldalán egykori tanítványainak aranyozott szobrai láthatók. Balról Mór, szerzetesi ruhában, jobbjában apátbot, baljában a szabály- könyv, nyakában mellkereszt függ; római szenátor fiából lett Benedek apát szerzetese, aki Galliába küldte, ahol Glanfeuilben kolostort alapított és 580-ban pestisben elhunyt. Jobbról Piacid azonos ruházatú és jelvényű szobra áll, aki római patríciuscsalád gyermekeként lett az apát tanítványa, és a VI. század elején Szicíliában kolostort alapított, majd mártírhalált halt. A déli oldalon Szent Skolasztika oltára látható; itt is két szent szobra áll a bencés apácarendet alapító Skolasztika képének két oldalán. Balról Gertrúd (1256—1302} a helftai kolostor bencés apátnője, kezében apátbottal, mellén szív, rajta a kisded Jézus. A középkor tudós apácája latin és német nyelven írt Jézus Szíve titkairól, erre utal az előbbi jelvény is. Jobbról Walburga (710—779) szobra áll, ő Richard angolszász király és Wunna királyné lánya volt, Willibald bencés püspök húga. Nagybátyja volt a germán Szent Bonifác püspök, aki unokahúgát Angliából áthívta a kontinensre, és Heidenheimben a kettős kolostor (szerzetes- és apáca- kolostor} apátnője lett. Apáti bottal, baljában könyv, rajta két üvegcse: sírlapján a monda szerint időről időre cseppek válnak ki, ezeknek gyógyítóerőt tulajdonítottak, és Walpur- gis-olajnak nevezték. A templomhajó nyugati végét két pilléren nyugvó nagy kóruskarzat zárja le, fő dísze az 1765-ben elkészült pompás orgonaszekrény, amelyet a Salzburgból való orgona számára Stuhlhof szerkesztett. Szerves része a kórus mellvédjén végighúzódó, csipkefinomságú rokokó rács. Az orgonaszekrény párkányán és a rácson angyalkákból álló, tizenöt tagú templomi zenekar látható. Az orgonaszekrényen két vonós, öt fúvós, egy üstdobos játszik, egy angyal pedig kottáról énekel. A kórusrácson hatan ülnek, kezükben síppal és kottával. A bibliai Dávid király zenekarának barokk kompozíciója ez. A mellvédfalon, a középső boltív felett Lécs Ágoston, a templom építtetését irányító apát címere látható színes domborműben. A barokk, A Jézus Szíve oltár vágott címerpajzs bal mezejében Szent Benedek főpapi öltözetben sziklaormon áll, jobbjában tartja rendjének szabályzatát, baljával pedig horgonyt nyújt át a címer jobb mezejében, hullámzó vízen érkező hajósoknak. Jelentése kettős: az élet viharos tengeréről érkező mindig sziklaszilárd menedéket találhat a kolostorban, illetve a Balatonon az apátságnak 1055 óta Szántód és Tihany közötti révjogát is jelképezi. A címerpajzs díszei: korona, apáti süveg és apátbot. Az orgonaszekrény mögött, a templom két tornya közötti boltozat alatt van a káptalani oratórium, zsolozsmázó imaterem. Az apát és tizenhat szerzetes ülőhelyét, a stallumokat ugyancsak Stuhlhof készítette tölgyfából az 1750-es évek második felében. A templomnál később, 1762-ben építették meg a szentélyből északra nyíló sekrestyét. Stuhlhof a helyiség építészeti beosztásához méretezte a berendezéseket. Az északi falat teljesen kitölti a konvent, vagyis a szerzetesek öltözőszekrénye, amelynek párkányát gazdag rokokó farag- vány díszíti, a keleti oldalon látható a kisebb méretű apáti öltözőszekrény. Mindkettőben a miséhez, a liturgikus cselekményekhez szükséges ruhákat, edényeket és tárgyaFaragott kézmosófülke a sekrestyében Szent Jeromos és Szent Ágoston kát őriznek. Köztük több értékes XVII—XIX. századi alkotás is található. Az ajtó két oldalán egy-egy térdeplő imazsámoly nagyméretű, keretbe foglalt olajfestménnyel. Ilyen még a nyugati falnál elhelyezett szekrény felépítménye is. Mindhárom szerény XVIII, századi alkotás; a kis Jézus imádását, a Szent Családot és Jézus lábának megke- netését ábrázolja. A sarokban pompás faragású, fülkés kiképzésű, márványmedencés kézmosó egészíti ki a sekrestye berendezését. Amb- rogio Dornetti 1786-ban készítette a mennyezetfestményeket, amelyek Melkizedek áldozatát, Zakariást az angyallal, Mária bemutatását és a Kálváriát ábrázolják. 1889-ben Czig- ler Győző műépítész irányításával restaurálták a templombelsőt és a berendezéseket. A barokk korban a falak fehérek voltak, csupán a falpilléreket festették más színűre, így a márványozott festésű, aranyozott és ezüstözött berendezés méltóképpen érvényesült. A jelenlegi sokszínű festés a múlt század végének szülötte, ekkor készültek a régi, leromlott állapotban lévők helyett Lotz Károly, Székely Bertalan és Deák-Ébner Lajos falképei. UZSOKI ANDRÁS 9
