Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)

1987 / 3. szám

Miközben a nemzetközi kiállítás előkészületei folytak, a Modern Magyar Fényképezők két hazai és egy külföldi kiállításon is szerepeltek alkotá­saikkal. Győrben, a II. Országos Művészi fény­képkiállításon 1937 áprilisában az alapító tago­kon kívül újak Is bemutatták alkotásaikat. Május­ban a Soproni V. Nemzetközi Művészi fénykép- kiállításon, majd San Franciscóban egy nemzet­közi tárlaton szerepeltek a Modern Magyar Fény­képezők. A párizsi Photo-lllustrations című lap külön számot szentelt a Modern Magyar Fény­képezők alkotásainak. A fél évszázaddal ezelőtti, minden korábbinál nagyobb méretű fotókiállítás rendezőinek nemcsak az idővel kellett versenyt futniok, hanem meg kellett birkózniuk a MAOSZ bojkottjával is. Az amatőr szövetség elnöksége ugyanis megtiltotta tagjainak a kiállításon való részvételt. Ez a döntés az elkövetkező hónapok­ban végképp megosztotta a megújulásra képte­len régi szervezetet. Mindemellett a MAOSZ kap- csolatai révén elérte, hogy a belügyminiszter megtiltsa a Modern Magyar Fényképezők név használatát, s így veszélybe került a kiállítás megrendezése. A csoport csak úgy működhetett tovább, ha új nevet választ, és elnyeri egy régi, nagymúltú szervezet támogatását, amely vállalja múvészeti programjukat. Mindez Seiden Gusztáv révén sikerült, aki a Magyarországi Kárpát Egye­sület turista és fotó szakosztályának tagja volt. Az elkészült katalóguson átragasztották a kiállí­tást rendező szerv nevét és a sajtónak előre le­adott képanyagok, kommünikék korrigálását ugyancsak kérték a szerkesztőktől. Mivel azon­ban ez közvetlenül a kiállítás október 23-i meg­nyitója előtt történt, mindent megváltoztatni már nem lehetett. Beadvánnyal fordultak dr. Széli Jó­zsef belügyminiszterhez: „Mint Méltóságod előtt is ismeretes, holnap nyitja meg a főpolgármester úr nagyszabású nemzetközi fényképkiállításunkat a Vigadóban. A kiállításhoz szükséges összes nyomtatványok... már teljesen készen van­nak ... Mindezen oknál fogva mély tisztelettel arra kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék ne­künk rendelkezésének végrehajtására tíz napi ha­ladékot engedélyezni." Az engedélyt megkapták, így 1937. október 23-án a Vigadó összes termében dr. Karafiáth Jenő fő­polgármester megnyithatta az öt világrész fotó­sainak részvételével rendezett tárlatot. A pályá­zati felhívásra 38 országból 770 alkotó 2930 képet küldött, ebből a zsűri (Vadas Ernő, Csik Ferenc, dr. Félegyházy László, Haár Ferenc, Kinszki Imre és Seiden Gusztáv) 34 ország 356 fotósának 518 fotóját javasolta bemutatásra. Ehhez hasonló mé­retű kiállítást keveset találunk a magyar fotótör­ténetben. Érezték és tudták ezt a sajtó munka­társai is. Szinte valamennyi jelentősebb újság hozott illusztrációkat, kiállítási beszámolókat a Daguerre emlékére rendezett kiállításról. S ezek kellőképpen méltányolták, hogy számos olyan külföldi fotóművész vállalta a közszereplést, akik egyébként nem vesznek részt hasonló tárlatokon. Külföldön éló magyar fotográfusok is elfogadták a meghívást, így a budapesti közönség láthatta a New Yorkban élő André Kertész és Munkácsi Márton, valamint a Párizsban letelepedett Gábor Pál, Dienes András és Brassai alkotásait. A tár­• lat anyagának közel egyharmadát tette ki a ma­gyar kiállítók anyaga. Közöttük szép számmal sze­repeltek a MAOSZ és a Budapesti Photo Club azon tagjai is, akik nem értettek egyet a kiállítás bojkottjával. A Modern Magyar Fényképezők, az­az a Magyarországi Kárpát Egyesület Fényképező szakosztálya 19 tagjának hetven alkotása került a falakra. A kiállítás katalógusából újabb neveket ismerhetünk meg, akik korábban még nem vál­laltak közösséget a csoporttal. Így Csik Ferenc, Lengyel Lajos, Reismann Marianne, Szeles Pál dr. és Zacsek Gyula ugyancsak a rendezők „verse­nyen kívüli” anyagában szerepeltek. A világ sok­féle stílusirányzatát reprezentáló fényképek mel­lett, emlékezve a száz évvel korábbi nagy talál­mányra, 17 dagerrotípiát és nyolc talbotípiát is bemutattak a Vigadóban. Ezek részben a Magyar Királyi Hadimúzeum, részben pedig Victor Barthé- lemy párizsi műgyűjtő tulajdonában voltak. A kiállítás páratlan sajtóvisszhangja jelentősen megnövelte a fotográfia társadalmi elismerését. Üjabb lökést adott a szakkönyvek és szaklapok kiadásának, a diákfotó mozgalom terebélyesedé- sének, a fotóművészeti műfajok, stílusok és tech­nikák gazdagodásának, az amatőr művészeti moz­galomnak. Az általuk elindított folyamatot egyik nagymúltú fotós szervezet sem élte túl. 1937. ok­tóber 16-án a Magyar Amatórfényképezők Orszá­gos Szövetsége és a Budapesti Photo Club egye­sült, s létrehozta az Egyesült Magyar Amatőr- fényképezők Országos Szövetségét. GYŐRI LAJOS Hair Ferenc: Lómosás

Next

/
Oldalképek
Tartalom