Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)

1987 / 3. szám

HVNGARIAE

ANTIQVAE ET NOVAE

PRODROMVS,

CVM

SPECIMINE,

Q.rOMODO

IN SINGVLIS OPERIS PARTIBVS

ELABORANDIS,

FERS A Rí CO/VSTITFERlTi AVCTOR

MATTHIAS BELÍVS

PANNONIVS.

N0R1MBERGAE,

Sumtu, PETRI CONRADI MONATH,

BIBLIOPOLAE.

Anno M DCCXXIIl

A prodromus szóban a dromos görög szó rejlik, amely versenypályát, illetve egy bizonyos területet jelöl Spárta mellett, vagy a Krím-félszige- ten egy hosszú, keskeny földnyelvet, ahol a monda szerint Achilles versenyt futott. Ezen dromos szó származéka a prodromos, amelynek latinos változata a prodromus. Jelentése: előfutó, előfutár, előhírnök, illetve bevezetés, híradás. A könyvek világában a prodromus szó művek, könyvek címszava. így jelölhet csupán egy verset is. Például Váradi K. Mihály ,,Ó szörnyű, szomorú, gondárasztó sok bú!" kezdetű Prodromus funestusa gyászvers Bethlen Gábor halálára (Debrecen, 1629). Használták azonban a prodromus szót sepciális rendeltetésű könyvek megjelölésére is. Szokásban volt ugyanis a XVII—XVIII, században, hogy a nagyobb könyv-vállalkozásokat egy kisebb kötetben előre közhírré tették. Benne felvázolták a tervezett mű alapkoncepcióját, és ízelítőt adtak tartalmi és formai jellegzetességeiből. Ez nemcsak puszta tájékoztatásul szolgált, hanem egyben bizonyos reklám- szerepet is betöltött. így érthető, hogy már az „Előhírnököt" is gondos nyomdatechnikával készítették. Készült ilyen Prodromus Bél Mátyás Magyarországot vármegyeként leíró Notitiájához is.

Tartalmát tekintve a könyv arra törekszik, hogy minél teljesebb, minél egyértelműbb képet adjon olvasóinak a vállalkozás céljáról, a tervezett mű felépítéséről, az egyes kötetekben feldolgozásra kerülő témákról, ezért a tartalom részletes vázlatát adja. Illusztrációi kiemelik a könyv egy-egy jellegzetességét, és jelzik a képi megjelenítés művészi színvonalát. Az egyes fejezeteket szép iniciálé, esetleg jelképes ábrázolás díszíti. Sőt a szerző, illetve a könyv császár- és királyhűségét hangsúlyozó, a politika képviselőinek megnyerését célzó elemek sem hiányoznak a könyvből. A záródísz például egy angyalt ábrázol, melynek kezében Magyarország és Ausztria címere, feje felett lobogó szalagon a jól csengő jelmondat: „Utriusque decori” (Mindkettőnek dicsőségére). A szép, igényes, de költséges előfutárok azonban a tömegkommunikáció fejlődésével háttérbe szorultak, jelentőségüket elvesztették. A sajtó, a rádió, majd a televízió gyorsabb, egyszerűbb lehetőséget teremtett a figyelem felkeltésére, és a jóval olcsóbb szórólapok, könyvismertetések, plakátok léptek hajdani igényes eleik, a prodromusok helyébe.

DEÁK A. ANDRÁS

„Állhatatossággal és rettenthetetlenséggel”