Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)

1986 / 4. szám

adatunk. Többnyire barna lisztet adtak a malmok, szitálás nélkül, korpával együtt. Később, a XIX. század közepén a kezdetleges szitarendszerek beépítésével már középfehér és fehér lisztet is tudtak előállítani.

A Körösök vízrendszerének jelentős szabályozására a XIX. század közepétől került sor. Megszűntek a vízimalmok, eltűntek a folyók és erek partjairól. Napjainkban már csak néhány üzemel vagy áll csendesen a folyók romániai szakaszán. Forrásaink és az emlékezet szerint volt vízimalom Bi- harnagybajomban, Békésen, Békéscsabán, Dobozon, Füzesgyarmaton, Mezőtúron, Gyulán pedig három. Nagyváradon is három malom említtetik. Vízimalmos helység volt Szeghalom, Váncsod, Zsáka is. A zsákai malomnak az a nevezetessége, hogy helyén ma is áll az elhagyott raktárnak használt volt hengermalom. Testébe építve egy múlt századi szélmalom tornya. Még jól látható a Sebes-Körös és a Berettyó két fattyúágának medre. A vízimalmok fokozatos eltűnésével és a vizektől elhódított területeken szaporodó szántóföldeken termelt gabonatermés növekedésével magyarázható a szárazmalmok igen gyors elterjedése a XIX. század közepétől.

CSŐSZ SZABÓ ISTVÁN

Malmok a Sebes-Körös szigetén. Nagyvárad, XVII. sz.