Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)

1986 / 4. szám

A lakószoba sarokpadja tükörre festett képek lógnak. Itt helyezték el a vő­legény! kalapdíszt és a menyasszonyi koszorú darabját is, mélyrámás keretben. Mint a módo- sebb helyeken, itt is díszes lámpa függ az asztal fölött. Amikor Makón már kiment a divatból a festett bútor és polgári bútorok kerültek a parasztházak­ba, Apátfalván akkor is egyéni módon festett bú­tort használtak. A makói festett bútor, mint K. Csilléry Klára megállapította, élénk, eleven piros virágaival vagy vörös alapra festett virágkompo­zícióival egyedülálló stílust alakított ki a múlt század közepén. E stílus hatása érezhető az apát­falvi bútorokon. A bútor formáját és szerkezetét tekintve megmaradt a réginek. Lényeges különb­ség a színezésben és a motívumkincsben fedez­hető fel. Az alapszín világoskék, rajta apró virá­gokból álló csokrok, füzérek díszítik az asztalt, széket, padot. A barokkos ívelésű sarokpad Far­kas Anna és Langó András számára készült 1913- ban. Az asztalosmester munkáját dicséri a pad háttámlájának csipkeszerűen áttört díszítése, ame­lyet apró tulipánokból, rózsákból álló virágcsok­rok tarkítanak. Hasonló motívumok ismétlődnek a szoba bal sarkában álló tornyos végű ágy, a kana­pé és a bölcső díszítményén is. Sajátos bútor­darab az alföldi parasztházakban a becsapolt lábú, deszkatámlás karosszék, amit e vidéken gondol­kodó széknek neveznek. Elnevezése is utal arra, hogy megkülönböztetett szerepe volt: a család legidősebb férfitagja ülhetett benne vagy a na­gyon megbecsült férfi vendég. Támlája barokkos ívelésű, középső részét színes virágcsokor díszíti. Az ívesen megmunkált karfát három-három eszter­gált oszlopocska tartja. A szoba rangját, gazdája vagyoni helyzetét tükrözi a felvetett ágy, valamint a párnák és a fogasra fölakasztott alsószoknyák, ruhaneműk száma. A felvetett ágy párnahajainak végeit áttört fehér hímzés díszíti, melyet kiemel Sarokpad a tisztaszobában A lakószoba sarokpadjának részlete Ágy és vacok a lakószobában a színes, rózsaszín, piros, kék betétjük. A tükör szokásos helye az utcai falon, a nagygerenda alatt volt. Mióta a tulipános ládát felváltotta a sublót, a tükör a ház oldalsó falára került, a sub­lót fölé. A sublóton hímzett terítő, rajta a gazd- asszony porcelánjai, búcsúban vásárolt kegytár­gyai és a feszületek. Itt vannak a komacsészék, bögrék és egyéb apró tárgyak. A fiókokban az ünneplés ruha, nagy selyemkendők, lepedők és párnahéjak, valamint a használaton kívüli, de nem ünneplés ruhanemű, fehérnemű. A tisztaszoba pompájához, gazdagságához képest egyszerű a mindennapos tevékenység színtere, a lakószoba. A bútorok elrendezése hasonló a má­sik szobáéhoz. A bejárattal szemben áll a sarok­pad az asztallal, a bejárattól jobbra a sarkos el­rendezésű parasztszoba, valamikor különösen az egyszobás házakban élesen elkülönült része, a munkatér. Központi helyét a kemence foglalja el. Az apátfalvi kemencéről és annak felépítéséről Banner János így ír: „Hatalmas fehér alakjával uralkodó darabja az egész háznak. Szék magas­ságú padkája faltól falig fut körül, sőt a kuckóba 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom