Múzsák - Múzeumi Magazin 1986 (Budapest, 1986)
1986 / 1. szám
jelenő Esztendő című irodalmi folyóirat segéd- szerkesztője lesz. Major Henrik ez idő tájt készült karikatúrája Tóth Árpádot a családfői gondoktól kissé megtépázott buzgó és szigorú hivatalnokként ábrázolja. Rónai Dénes közismert fotográfiája az első világháború éveinek szenvedő és a szenvedőkkel együttérző, a természeti világ békéjéhez, a kultúra örök emberi értékeihez, a zord jelentől a múlthoz menekülő elégiák költőjét örökíti meg. Az 1918—1919-es forradalmaktól a háború közeli végét és a demokratikus átalakulást remélte, nemcsak a társadalmi életben, de a művészi alkotómunka területén is. S bár a tízes években egyre többször kényszerült beteg tüdejét tátrai szanatóriumokban gyógyíttatni, erejéhez mérten mégis feladatokat vállal a közéletben. A Vörösmarty Akadémia titkára, majd a Tanácsköztársaság idején az irodalmi életet irányító írói Választmány tagja. Ez időben rajzolt önarcképein és arcképvázlatain szeme kifelé tekintő, arcvonásai keményebbé, szigorúbbá válnak. Az ellenforradalmi korszakban, egyre nehezülő létfeltételek között sem tagadja meg régi eszményeit, és a maga módján bátran tiltakozik a fehérterror kegyetlenkedései ellen. 1920-ban születik meg kislánya, Eszter. A húszas években a család, a Centrál kávéház sakkjátszmái, Édesapjával Becsben Az érettségizett diák tréfás tollrajzán Carinti, azaz barátja, Karinthy Frigyes is. A Hajnali szerenád költőjét Csillag Erzsi levelezőlap-formátumú fényképe mutatja be a Nyugat-barátok Körének. A kor érzékeny esztétája, Elek Artúr emlékeiben hasonlóan jelenik meg: „A bölcsesség fekete karikájával bekeretezett csillogó gyermekszem. Ilyennek maradt meg róla első benyomásom ... A szomorúság, mint az ősz illata húzódott léptei mögött.” Tóth Árpád számára a testi és lelki üdülés forrását ez időben 1918-ig egy kis Szepes megyei falu, Svedlér, a Kárpátok előhegyei között fekvő, tiszta levegőjű, kellemes éghajlatú, természeti szépségekben bővelkedő hely jelenti. A költő nyaranta, s később télen is többször visszatér ide. Svedlér a nyugodt alkotás lehetőségét is kínálta, jelentős versek, műfordítások, kritikák születnek az idilli környezetben. Itt ismerkedik meg a debreceni Lichtmann Annuskával is, akit 1917 májusában feleségül vesz. A Svedléren készült, ovális keretbe foglalt csoportképen „Pádi", a nyaraló hölgytársaság kedvence könyököl a fűben, ifjú hitvese vállára hajtva fejét. A közös élethez, a családalapításhoz állásra és állandó lakásra van szükség. A törékeny egészségű költő hivatalt vállal, a Hatvány Lajos támogatásával és szerkesztésében 1918 januárjától megSvedléren, feleségével Wa 14
