Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 4. szám
\ v wvs.) t \~v/\-r-'«f/;c r. ii'jxr \r*<*F7\í>??r.;r) r.o i // iCíFJT.'T .{ xC^X5'/)C7J 3FJM5 i ’ i iTTTr i_r vi A U iTiTT •lí , , ■ »7 ii 1 lull). 1 j iijji W 1 V jJ Hú 1 illJ Pl Napjainkban, amikor már a Mária Terézia Idejéből való érem is ritkaság, párját ritkítja a korabeli mohácsi emlékérem. Ez a kis fémlapra írott krónika a mohácsi csata tényeit közli az utókorral, tárgyilagosan és méreténél fogva szűkszavúan. Az érem előlapján II. Lajos, az utolsó Jagelló-házi magyar király és felesége: Habsburg Mária szembenéző mellképe látható. A király széles gallérú, úgynevezett „humanista" köpenyt, fején a kor divatjának megfelelő barettot visel. Mellén az Aranygyapjas Rend láncon viselt jelvénye. A királyné ruhájának bő ujja hasítékos díszítésű, a ruha mély, szögletes kivágásában nyakig zárt ing látható. Mellén ó is a királyéhoz hasonló, láncon függő rendjelet, fején szintén barettot visel. A két alak körül és között az éremfelületet dús növényi ornamentika tölti ki. (Létezik olyan, valószínűleg későbbi utánöntött példány, amelyről ez a növényi díszítés hiányzik.) A két mellképről leolvasható, hogy az uralkodásra alkalmatlan királyt fér- fiatlan lágyság, míg nejét szokatlan mértékű akaraterő jellemezte. Ezt támasztja alá Mária udvari papjának fohásza is: „ó, vajha lehetséges volna oly átalakulás, mely királlyá változtatná a királynét, jobban állnának az ügyeink." Az előlap latin nyelvű felirata magyarul: „Lajos Magyarország, Csehország királya és Mária királynő az ó legkedvesebb felesége, Flandria helytartója.” A hátlapon a mohácsi ütközet csataképe látható. Bal oldalt, a magyar sereg élén Lajos király páncélos-lovas alakja emelkedik ki. A latin nyelvű felirat szerint: „Lajos Magyarország, Csehország stb. királya 20 éves korában Mohácsnál, kis csapatával a török ellen harcolva becsülettel elesett, 1526.” Az érmet azonban nem a csata évében verték. Az előlap szövege ugyanis Flandria helytartójaként említi Máriát, aki csak 1530-tól viselte ezt a tisztséget. Reneszánsz stílusú mohácsi emlékünk tehát néhány évvel a csata után készülhetett. Mesterjelzést a leggondosabb vizsgálattal sem találhatunk rajta, így készítőjének nevét sokáig homály fedte. A szakértők hosszú éveken át tartó munkájának eredményeként derült fény az éremkészító mester: Fueszl Kristóf nevére. A 45 mm átmérőjű érem ezüstből, aranyozott ezüstből és aranyozott bronzból készült. Több numizmatikus szakíró szerint aranyból készült példányai is léteznek. ALBRECHT GYULA 18
