Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 1. szám
1952. március 4-én a Paricutin szunnyadni tért, 460 méterre magasodott környezete, s 2775 méterre a tengerszint fölé. Földünk arculata állandóan változik. De míg a folyók, a tengerek, a szél, a jég egy emberöltő alatt csupán alig észlelhető ráncokkal módosítja a földfelszínt, a tűzhányó működése rövid időn belül új vonásokat vés belé. A történelmi idők legnagyobb tüzhányókitörésére 1815-ben került sor. Ekkor az Indonéz-szigetvilág Tambora nevű vulkánja mintegy 150 köbkilométernyi anyagot repített a levegőbe, s a szétrobbant kúp 1500 méterrel lett alacsonyabb. A Föld belsejének pusztító megnyilatkozásait sokáig földöntúli erők fellépésével magyarázták. Maga a vulkán kifejezés is mitológiai eredetű, a római hitvilág kovácsistene, Vulcanus nevéből származik. Az othonának tartott, Szicíliától északra fekvő Vulcano-sziget mélyén ma is működik még „műhelye": forró gőzfeltörések tanúskodnak róla. A mitológiai magyarázatokkal egyidős azonban az alaposabb megismerés utáni vágy is. Az első vulkanológusnak az i. e. V. század görög bölcselőjét, Empedoklészt tekinthetjük, aki az Etna titkait kívánta megfejteni. S egyben ő a vulka- nológia első áldozata is: egy megfigyelöútjáról ugyanis nem tért vissza. Sorsa ismeretlen maradt, s ez szinte mitológiai történetekre adott tápot. Strabón Geógraphika című művében hitetlenked-0 ve említi, hogy egyesek szerint „leugrott a kráterbe, és ennek az esetnek nyomául ott hagyta az egyik ércsaruját; ezt ugyanis a tűz erejétől feldobva megtalálták nem messze a kráter nyílásától”. Későbbi híresztelések még azt is tudni vélték, hogy az izzó lávában való fürdőzés várható gyönyörűsége indította végzetes ugrására . .. Empedoklész mai utódai úgy tartják, hogy a tűzhányók korántsem véletlenszerűen helyezkednek el Földünkön. Előfordulásuk a Föld szilárd burkát alkotó, és egymáshoz képest elmozduló kőzetlemezek szegélyéhez kötődik. Láva nyomul a felszínre az óceánközepi hátságok mentén, ahol a lemezek távolodnak egymástól (mint az izlandi tűzhányók esetében), és vulkáni kúpok épülnek ott, ahol az egyik kőzetlemez a másik alá bukik (mint például az Andok területén). A tűzhányók többször beavatkoztak a történelem menetébe is. Feltételezések szerint az égei-tengeri Szantorin- sziget tűzhányójának i. e. 1500 körüli kitörése járult hozzá a krétai kultúra hanyatlásához. A Vezúv i. sz. 79-es működése Pompei, Herculaneum és Stabiae virágzó városi létére tett végső pontot. Nem közvetlen pusztítása, hanem áttételes hatások révén vált végzetessé Izland lakói számára a Laki-tűzhányó 1783-as kitörése. A nem egyetlen központi kráterből, hanem 25 km hosszú hasadék mentén a felszínre ömlött láva még nem okozott súlyos rombolást. A légkörbe került mérgező vulkáni gázok azonban leülepedve beitták magukat a talajba és a legelők füvébe. Az általuk okozott kórban Izland akkori állatállgmányának mintegy 65%-a, 230 ezer juh, 36 ezer ló, 21 ezer szarvas- marha hullott el. A pusztulást követően fellépő, ■’árom évig tartó éhínség pedig a lakosság egyötödének, 9000 embernek az életét követelte. Vár-koronázta vulkáni hegy Kisázsiában Egy 1980-ban lezajlott kitörés bebizonyította, hogy a vulkánok rombolásával szemben a XX. század gépesített társadalma is védtelen, sőt a gépekre hagyatkozó embernek újfajta veszélyforrásokkal is szembe kell néznie. 1980. május 18-án, 123 évi szunnyadás után kitört a Föld működő tűzhányóit jelző térképeken már nem is jegyzett Mount St. Helens, az USA északnyugati részén fekvő Washington állam területén. A felszínre robbanó forró hamufelhö 190 kilométeres óránkénti sebességgel söpört végig a hegy lejtőjén. A működés előtt még 3220 méter magas csúcs 2723 méterre alacsonyodon. A robbanás következtében a hegy északi oldala, tarvágást hasítva a környező fenyvesekre, leomlott. A ohegyomlás, a vulkáni törmelék és a hullott hamu anyagából született iszapáradat hömpölyögve töltötte ki a szomszédos folyók medrét. A lehulló hamu még a 300 kilométerre fekvő települések utcáira is öt centiméter vastag szőnyeget terített. A finom vulkáni lerakódás még ilyen távolságban is megbénította a közlekedést, a gépkocsik, repülőgépek légszűrői eltömödtek. Használhatatlanná váltak a klímaberendezések Tufába vájt barlanqneqyed bejárata Kisázsiában és más villamos eszközök is. A következő napok esőzései pedig a finom hamut a települések csatornahálózatát eltömítő, duzzadó anyaggá cemen- tálták. A folyók medrét feltöltő áradat harminc hajót ítélt egyhetes kényszerű fogságra a mintegy száz kilométerre fekvő Portland kikötőjében. A környék farmerei több száz hektoliter tejet voltak kénytelenek kiönteni, mert az elzárt utak miatt a szállítókocsik nem érkeztek meg. A kitörés következtében másfél magyarországnyi területen károsodott az állattartáshoz nélkülözhetetlen takarmánygabona. Földünk bármely pontján tör is ki tűzhányó, a lejtőkön legördülő lávafolyam, a kiszórt vulkáni hamu majdnem mindig talál a közelben lakott területet, a túlélők pedig újra és újra felépítik az elpusztult várost, vállalják az újabb kockázatot. Mindez azzal magyarázható, hogy a vulkáni működés hasznot is hajt. Emberősünk egyik legfontosabb szerszám- és fegyveralapanyaga, az üveg- szerű obszidián gyorsan lehűlő riolit-lávából képződött. Lelőhelyei, a Tirrén- és az Égei-tenger vulkanikus szigetei, az Ürmény-magasföld tűzhányókkal övezett fennsíkja a világkereskedelem első központjait jelölik ki. Az ókori Róma provinciákat összekötő útjait többnyire bazalttömbökkel kövezték ki. A könnyen faragható tufarétegekbe a középkor századai óta számtalan helyen mélyítettek föld alatti lakásokat, barlangtemplomokat a Kanári-szigeteken, Kisázsia tufafennsíkjain éppúgy, mint a Bükkalja településein. A hegyek kivájt üregeiben védelmet kereső magatartás ellentéteként, környezetéből messzire kimagasodó vulkáni sziklatarajokra pedig várakat építettek, hazánkban az egyik legmerészebbet Boldogkő oldatokkal átjárt, kemény riolittufa-taréjára. Körmöc- és Selmecbánya, az észak-erdélyi Nagybánya, a Mátra, a Börzsöny aranyat, ezüstöt, rezet tartalmazó érceinek pengésében is régmúlt vulkánkitörések robaja visszhangzik. A vulkáni kitörések sújtotta Izland földje fizet is némi kártérítést a pusztításért. A fővárosban, Reykjavikban már a húszas évek óta fűtöttek néhány középületet a vulkáni működésekhez kapcsolódó hőforrások vizével. Néhány éve pedig a lakóházak nagy többségében a hévizek adják a meleget. A vulkáni hamu mállásával jól szellőző, laza szerkezetű, tápanyagokban gazdag talaj képződik, ° ezeken diszlenek például Közép-Amerika legkitűnőbb kávéültetvényei. Ugyanakkor csupán Nicaraguában öt év leforgása alatt hatmillió cserjét sorvasztott el az újabb kitörések mérgező gázfelhője. Mindez azonban nem gátolja meg a telepeseket, hogy egy-két év múlva ismét visszahódítsák parcellaállásaikat. A növényi életnek ennyi időre sincs szüksége. A Mount St. Helens kitörését követően a Föld körül keringő műholdak élettelen, szürke színű, sívó pusztaságot ábrázoló felvételeket készítettek a tűzhányó környékéről. Néhány hónap múltán a műhold-képeken egyre nagyobbodó, gyarapodó élénksárga foltok tűntek fel: az újra sarjadó növényzet első hírnökei. NEMERKÉNYI ANTAL 43
