Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 1. szám
gyár katona. A monda szerint Toldi Miklós is szolgált idegen zsoldban. Hunyadi János seregében is volt jónéhány zsoldos, elsősorban csehek, akik a huszita mozgalmak bukása után szegődtek külföldi szolgálatba. A magyar történelem legjelentősebb és legpozitívabb szerepet betöltő zsoldos hadserege Mátyás királyé volt, az úgynevezett fekete sereg (legio nigra), amelynek elnevezése vitatott, egyes források szerint a sereg egyik vezetőjéről, a „fekete" Haugwitztól kapta nevét, mások szerint fekete színű egyenruhájukról nevezték el őket. Mátyás seregének magvát is csehek alkották. Ezen állandó hadsereg nélkül a király hozzá sem kezdhetett volna európai méretű terveinek a megvalósításához. A seregben jelentős szerepet játszott a korszerű, támadó hadműveletekre is alkalmas gyalogság. A sereg fenntartásához szükséges évi mintegy 400 000 aranyforint jelentősen megterhelte az államkasszát. Mátyás halála után, II. Ulászló már nem is tudta előteremteni ezt az óriási összeget, így a fekete sereg szétzüllött, fosztogatni kezdett az ország különböző vidékein, s végül Kinizsi Pál verte szét ezt a korábban fegyelmezett, jól szervezett sereget. A zsoldos seregek a legjelentősebb szerephez a XVII. században jutottak, a magyarországi hadműveletekben is részt vettek. Sokszor nem éppen dicső szerepet játszottak, s megesett, hogy nagyobb pusztítást végeztek a helyi lakosság körében, mint az ellenség. A legnagyobb és az egyik legfontosabb alföldi végvár: Szolnok 1552-es török általi bevételét az azt védő idegen zsoldosok enyhén szólva kifogásolható harci morálja okozta. A szakirodalom megjegyzi, hogy a zsoldos katonaság általában szeretett taktikázni, kerülte a nyílt ütközeteket, és ha nem volt utánpótlás, úgy szerezte meg az ellátást, ahogy tudta. Az ikyen züllőfélben lévő zsoldos seregek katonáit jól jellemzi Faludy György „zsoldosdala": „Mink volnánk hát a foltozott irhájú hírhedt zsoldosok, kiknek egészen egyre megy, hogy völgybe avagy hegyre megy parasztra, úrra, papra megy... láttunk Brédóban lángokat, s űztünk tíz éves lányokat. . . Nem ismerünk apát, anyát, kivágunk minden almafát, megmérgezzük a kútvizet, s azt szolgáljuk, ki megfizet. .." II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem az ország függetlenségéért, a Habsburg-ház ellen vívott szabadságharc idején fogadott zsoldjába tapasztalt külföldi harcosokat. A felkelés 1703-ban indult meg, és nyolc évi hősies küzdelem után 1711-ben a Szatmári békével ért véget. Időben tehát egybeesett a spanyol örökösödési háborúval, valamint a XII. Károly svéd király és Nagy Péter orosz cár között kitört háború időszakával. XII. Károly seregének 1709 júliusában Poltava melletti csata- vesztése után Potocki kievi palatinus vezetésével Zsoldosok kifosztanak egy német falut, XV. századi metszet Rohamra indulnak a zsoldosok Zsoldos katonák Szatmár alatt, 1704 körül 30
