Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 3. szám
önálló épület emelkedett. Perényi a XIII. századból származó Vöröstornyot díszítéssel látta el, s mellette palotát emelt. Építkezései a magyar- országi reneszánsz építészet egyik legszebb fejezetét jelzik. 1534-ben indult építkezései 1537-re annyira előrehaladtak, hogy a főár ide hívta béketárgyalásra Ferdinándot és János királyt. A Vöröstorony megjelenésében még ma is a Perényi-féle építkezés formáját őrzi, később csak lőréseket vágtak rajta, és egyik emeletsorát boltozással szüntették meg. A torony oromzatos kapuja a gótikus és a reneszánsz építészet szép ötvözete. Eredeti reneszánsz formájában csak a falu felőli oldalán látható. A Bod- rog-partra néző keleti homlokzat sarkát az 1702-es I. Lipót-féle romboláskor robbantották fel. Ha körüljárjuk a tornyot, szembeötlik a reneszánsz faragványok gazdagsága, amelyek voltaképpen három csoportot alkotnak. Az elsőbe zömmel a kőkeresztes ablakok tartoznak, a másodikba a kapuzatok, a harmadikba pedig a belső faragványok. 1542-ben Perényi Pétert elfogták, és hat évre az érsekújvári börtönbe zárták. Ki- szabadulása után meghalt, örökét az építésben is fia, Gábor vette ót. Nem tudni pontosan, hogy a Peré- nyiek az északi és a nyugati oldalon milyen nagyságú területet építettek be, hiszen a ránk maradt épületszárnyakat a múlt századi restauráláskor nagymértékben átalakították. A Perényi-szárny Bodrog felé néző homlokzata az 1840-es években nyerte el formáját a velencei palo- ° ták mintájára, de ezt az 1956-os helyreállítás lényegesen megváltoztatta. A Perényi-szárny udvari homlokzata a magyar reneszánsz építészet egyik leglátványosabb alkotása. Méltán híres a Perényi-loggia, amely az épületet és a tornyot köti össze. Az alatta levő folyosó szintén keresztboltozatos, s díszes ablaksor világítja meg. Perényi Gábor halálával kihalt a család, a várat 1575-ben az egri kapitány fia, Dobó Ferenc vette zálogba. Ebben az időben sem építészeti, sem művészeti alkotással nem gazdagodott a vár. 1605-ben ismét élet költözik a várba. Bocskai itt találkozik a szultán követével, néhány év múlva pedig Lórántffy Mihály megvásárolja a várat a kincstártól, amely Zsuzsanna lánya hozománya I. Rákóczi Györggyel kötött házasságakor. Ez az időszak Patak és a vár fénykora. Ebben az időben épül a vár Lórántffy-szárnynak nevezett része, melynek építészetileg legszebb emléke Lórántffy Zsuzsanna erkélyes szobája. Intarziás, berakásos ajtói is fennmaradtak. E szárny külsejét három-három sima keretű, könyöklő párkánnyal és fogazatos szemöldökpárkánnyal épített ablak tagolja, közöttük félkörös zárt erkély, három kapcsolt ablakkal. Kiemelkedően szép a vár belső díszítése: a Sub Rosa szoba, ahol a mennyezet boltmezőit finoman rajzolt és színezett groteszkek alatt erényalakok díszítik, a záradékon pedig a hatlándzsás rózsa, melyről az erkély az elnevezését kapta. A díszes cserépkályhák sora habán mesterek munkája. Ötvös-, fém- és textilremekek emelik a vár fényét, továbbá a reneszánszra jellemző virágzó kertkultúra. Lórántffy Zsuzsanna halála a vár virágkorának a végét is jelenti, hiszen a Nádasdy- Wesselényi összeesküvés miatt a császári megtorlás sötét napjai következtek. Még a várkaput is befalazták, és a templom oldalán vágtak kijáratot. Bár a Rákóczi-szabadság- harc felszabadította a várat és Patakot is, a bevonulás estéjén a várkastély a tűz martaléka lett. így az 1708-as híres sárospataki országgyűlést is a torony felső termében tartották. 1710. október 10-én II. Rákóczi Ferenc innen indult a száműzetésbe. Távozása után pusztulásnak indult az épület, amit csak az új tulajdonosok építkezései állítottak meg. A ma is látható épület részben a német Bretzenheim herceg és a Windischgraetz-család építkezéseinek a nyomát viseli. KOROMPAY JANOS
