Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)

1983 / 1. szám

anyagra alapozta termelését. A grafit értéke meg­növekedett. Az angol kormány a hazai ipar vé­delmére halálbüntetéssel sújtotta a grafitkivitelt. A német ceruzagyár tönkrement. Az alapanyag­beszerzés nehézségei miatt megkezdődtek a kísér­letek olyan grafitporból előállítható massza fel­fedezésére, amelyből jó minőségű ceruza készít­hető. A szibériai grafit felhasználásával egyide­jűleg a francia Conte-nak és az osztrák Hardt- muth-nak 1795-ben sikerült a megfelelő technoló­giát kidolgozni. A grafitport gondosan iszapolt agyaggal és ragasztóval keverték össze, s a for­mára sajtolt rudaknak égetéssel adták meg a szükséges keménységet. Lothar Faber 1847-ben az új eljárás bevezetésével ismét beindította a nürnbergi gyárat. Nemsokára 26 ceruzagyár mű­ködött a városban, melyek közel 5500 embert fog­lalkoztattak. Kínai tuslapocska Herendi tintatartó, XIX. sz. A könnyen kezelhető grafitirón a tinta komoly el­lenfelévé vált. A lúdtollfaragás kényelmetlensé­gét megszüntetendő, a fémtoll kikísérletezésén fá­radozott a visszaszorított ellentábor. A tinta sa­vassága miatt a XVIII, századi próbálkozások nem sok eredményre vezettek. Az anilin alapú színe­zékkel készült tinták a XIX. században felesleges­sé tették a gubacsfőzést, a tinta savassága meg­szűnt, így Arnaux francia műszerész fém tollhegye mór sikert aratott. Az új tinta a tollak belsejébe épített kis tartályba került, megszületett a töltő­toll. A mind tökéletesebb, simább írást biztosító íróeszköz szinte meg sem melegedhetett az em­beriség kezében, amikor a technológia fejlődése és Bíró László ötlete létre nem hozta a minden korábbit feledtető újdonságot, a golyón száguldó, XX. századi iránt, a golyóstollat. L. RIEDEL LÓRÁNT A lúdtolItól a rostirónig

Next

/
Oldalképek
Tartalom