Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
PÉCSI SÁNDOR A magyar színjátszás jellegzetessége, hogy nem különülnek el művészeink színházi és filmszínészekre, ami általában csak nagy filmgyártó nemzetekre jellemző. A magyar filmjátszás kultúrája színházi eredetű, ennek a gyakorlatnak minden jó és rossz oldalával. A felszabadulás után újraalakuló magyar filmművészet is ilyen jelleggel bontakozott ki. A korabeli színházi játékstílus ekkor is erősen meghatározó volt, de ezúttal pozitív módon. Az elmélyültebb szerepformálási igényt, a művészi és etikai magatartás komolyságát jelentette. Ebben a légkörben jutott lehetőség egyik legmarkánsabb művészünk, Pécsi Sándor filmszínészi pályájának felívelésére is. Pécsi Sándorra, a kiváló jellemábrázolóra úgy gondolunk vissza, mint aki hosszú életet töltött el a pályán és lassan hozzáöregedett nagy szerepeihez. Valójában sajnálatosan rövid volt ez a pálya. Pécsi mindössze ötven éves volt, amikor meghalt, mégis szerepek légióját játszotta el színpadon és filmen. Egyik specialitása volt az öreg alakok megteremtése. Pályája igazi indulását jelentette Dulac, a züllött színigazgató megformálása Anouilh Euridike című darabjában, Várkonyi Zoltán Művész Színházában, 1946-ban. Az akkor huszonnégy éves művész egy ötven éves, de megtört férfit alakított. Nincs még harminc éves, mikor az érett férfit, Medve doktort alakítja a Különös házasság című, Mikszáth nyomán forgatott filmben, 1951-ben. Egy évvel később pedig Erkel alakját formálja meg Keleti Márton filmjében. Pécsi Sándor 1922. március 18-án született Sajó- szentpéteren. Jegyzőgyakornok volt, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Jogászkodása nem sokáig tartott, rövidesen rendezőgyakornok lett a Hunnia Filmgyárban. Ám itt sem találta helyét, 1941-ben a Színművészeti Akadémia hallgatója. Diplomája megszerzése után sűrítve ismeri meg az életet, a katonáskodást, hadifogságot, majd 1945-ben már a vidéki színészet viszontagságait. 194'6-ban egy délelőtt a budapesti Művész Színház előcsarnokában lődörgött, többed magával, mikor az Anouilh darab szereposztási Bán Frigyes: Szent Péter esernyője, 1958 Mészáros Gyula: Az ígéret földje, 1961 1 o
