Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 4. szám
Sk Az Alpok lábánál Tanya a Gyalui-havasokban Lent az Inn völgyében még az éjszaka terpeszkedik, s csupán a Tiroli-Alpok sziklacsúcsain szikrázik az imént felkelt Nap, amikor a kétezer méteren fekvő havasi pásztortanya, az aim lakói behúzzák maguk után a gerendaház ajtaját, és elindulnak a völgyi falu felé. A szántóföldön, a kaszálóréten várja őket a munka, az almra csak esténként jönnek fel a teheneket megfejni. A szomszédos aim gazdái, a nyarat a havason töltő, idős házaspár is elindította már a reggel felt adagot a völgynek kígyózó műanyag csövön, a tejvezetéken. Párszáz kilométerrel keletebbre, a székely- földi Hargita tetőin ebben az órában a pásztorok már kihajtották a juhokat az esztenáról a legelőkre. Földrészünk nyugati végein, a Pireneusok ébredező hegyi falvaiban is a környező magaslatokra induló csorda zsivaja szaggatja szét az éjszaka csöndjét. Mindennapos nyári reggel az Alpok, a Kárpátok, a Pireneusok és még számtalan magashegység vidékén. Hogy a sorba még mely hegységek il- lenének, vagyis melyekre illik a név: magashegység, sokféleképpen határozható meg. Meghúzhatnánk a határt egy bizonyos tengerszint feletti magasságban is, de hová sorolnánk akkor például Wales mindössze mátrai magasságú, ám mégis kopár, sziklás hegyeit? Magashegységi arculatot ugyanis az erdőhatár fölé magasodó Kerített legelő az Alpokban Lovak a Hargitán 32 Kaszálórét a Gyalui-havasokban Középkori híd a Pireneusokban
