Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)

1982 / 4. szám

Sk Az Alpok lábánál Tanya a Gyalui-havasokban Lent az Inn völgyében még az éjszaka terpeszke­dik, s csupán a Tiroli-Alpok sziklacsúcsain szik­rázik az imént felkelt Nap, amikor a kétezer mé­teren fekvő havasi pásztortanya, az aim lakói be­húzzák maguk után a gerendaház ajtaját, és el­indulnak a völgyi falu felé. A szántóföldön, a ka­szálóréten várja őket a munka, az almra csak es­ténként jönnek fel a teheneket megfejni. A szom­szédos aim gazdái, a nyarat a havason töltő, idős házaspár is elindította már a reggel felt adagot a völgynek kígyózó műanyag csövön, a tejveze­téken. Párszáz kilométerrel keletebbre, a székely- földi Hargita tetőin ebben az órában a pászto­rok már kihajtották a juhokat az esztenáról a le­gelőkre. Földrészünk nyugati végein, a Pireneusok ébredező hegyi falvaiban is a környező magas­latokra induló csorda zsivaja szaggatja szét az éjszaka csöndjét. Mindennapos nyári reggel az Alpok, a Kárpátok, a Pireneusok és még számtalan magashegység vidékén. Hogy a sorba még mely hegységek il- lenének, vagyis melyekre illik a név: magashegy­ség, sokféleképpen határozható meg. Meghúz­hatnánk a határt egy bizonyos tengerszint feletti magasságban is, de hová sorolnánk akkor pél­dául Wales mindössze mátrai magasságú, ám mégis kopár, sziklás hegyeit? Magashegységi arculatot ugyanis az erdőhatár fölé magasodó Kerített legelő az Alpokban Lovak a Hargitán 32 Kaszálórét a Gyalui-havasokban Középkori híd a Pireneusokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom