Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 4. szám
készülő legény szülei a lányos házhoz mentek háztűznézőbe, akkor a férfiakkal együtt a leány anyja is az asztalhoz ült. A sarokpad szögletének jelentőségét láthatjuk a különböző ünnepi ülésrendeknél is. Lakodalomban például Nógrádban és Zemplémben a násznagyok, a menyasszony és a vőlegény ül a belső sarokban, s körülöttük helyezkednek el a nyoszolyók. A baranyai Püspökbogádon keresztelő alkalmával a keresztapa és a keresztanya ül a belső sarokban, körülöttük a család tagjai és a vendégek. A matyó lakodalomban a sarokasztal belső sarkához a vőlegény násznagya, a menyasszony édesanyja vagy valamely nőtestvére ül. A hagyományos szobaberendezés, a szent sarok szerepe ma már jórészt a múlté. A parasztház füsttelenítésével párhuzamosan fokozatosan előtérbe került a lakás díszítése, s végül létrejött az ünnepektől függetlenül, egyforma vendégváró készenlétben álló parádés szoba. A lakásberendezés megváltozásának másik oka a család hagyományos szerkezetének átalakulása: a generációk elkülönülésével és a ház többsejtűvé válásával a sarkos elrendezésű lakószobából kikerülnek az ágyak és a ládák, az asztalt középre állítják, és így a képek, a falra akasztott tárgyak helye is megváltozik. A szent sarok helyét a legtöbb esetben a szoba egy elkülönített részén felhalmozott, néhány személyes jelentésű tárgy veszi át. A parasztszoba berendezése fokozatosan a polgári lakáskultúra hatását tükrözi, amelyben a tárgyak eredeti kultikus jelentésüket elveszítve élnek tovább. TÜSKÉS GÁBOR Csíkszentsimoni szent sarok Szakmári szent sarok Karácsonyi asztal a szent sarokban, Kapuvár
