Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 3. szám
hetjük. Az egész Mátyás királyt tünteti élénkbe . . . Jobb kezében egyenes kardot tartott; baljában az ország almáját. Egyébiránt a jobb kéz a kar előrészével és a karddal együtt már régen lehullt: s a múlt század kezdetén hiányzott már, miként ezt a Groszern és Hoffman által közlött rajzokon látjuk ... A király feje felett két angyal koronát tartott; de ezen korona is eltűnt már.” Természetesen annyit elnézhetünk Wenzel Gusztávnak, hogy a letört jogart kardnak vélte, viszont értékes adatot találhatunk leírásában, ugyanis közli, hogy az 1714-ben kiadott Lau- sitzische Merkwürdigkeiten című könyvben már rajzok találhatók az emlékműről. A mai Bautzenben a Spree folyó jobb partján fekvő óvárost régi falak maradványai és bástyák veszik körül. A város középpontjában, a Hauptmarkton, a főpiacon áll a reprezentatív városháza, amelynek építése 1213-ban kezdődött, többször leégett és átépült. Jelenlegi formája előreugró, kecses tornyával a XVIII, század elején, a középkori maradványok felhasználásával épült. A város legrégibb temploma a Pet- ridom (Péter-templom), amelyet közösen használnak katolikusok és evangélikusok. Az NDK-ban élő mintegy százezernyi szorb nemzetiségű lakosság legfőbb intézményei is Bautzenben találhatók. Már a múlt században, 1847-ben megalakult a szorbok fontos irodalmi társasága, a Macica Sorbska. A szervezet legfőbb célkitűzése a szorb nemzetiség nyelvének védelme és művelődési szerveinek a kiépítése volt. Alapítója egy Smoler nevű költő. A mai szorbok legfontosabb szervezete az 1912-ben alapított, 1935 és 1945 között betiltott Domowina, a lausitzi szorbok szövetsége. A szervezet a bautzeni szorbok háza, a Haus der Sorben impozáns épületében székel. Itt van a szorb irodalmi múzeum is. Ugyancsak a városban található a német- szorb színház is, amely egyes előadásaival rendszeresen felkeresi a szorb- lakta vidékeket. A szorb nép nyelvének és kultúrájának megmaradását elsősorban a kétnyelvű iskolák és a lipcsei egyetem szorb nyelv és irodalom tanszéke, valamint a szorb nyelvű újságok, folyóiratok és a könyvkiadás biztosítja. A szorb folklór megőrzését a népi együttesek vállalták magukra. BATÁRI GYULA Zeuszt Árkádiában szülte meg anyja, Rhea, azután rögtön Krétába vitette, hogy atyja, a gyermekeit felfaló Kronosz meg ne sejthesse születését. Ezt énekelte meg Kallimakhosz, a tudós költő, Zeuszhoz írt himnuszában. Minotaurosz labirintusa: a knósszoszi királyi palota már állt, amikor Zeusz megszületett. Lehet-e a mondánál találóbban kifejezni azt, hogy az Égei-tenger térségében a legrégibb civilizáció és kultúra Kréta szigetén született? Ez a kultúra töretlenül virágzott i. e. 3000-től 1500 esztendőn át. Már i. e. 2000 táján felépültek a díszes palotákkal ékes krétai városok, mind királyi székhely, köztük a legnagyobb, a későbbi főváros: Knósszosz. Kréta létalapja nem csupán a földművelés volt. Fejlett bronz- és fazekasiparuk termékeit szívesen vásárolták a Földközi-tenger mentén mindenütt, Babilontól Egyiptomig. A krétai hajósok kereskedtek, kalózkodtak, rezet hoztak Küprosz szigetéről, és ónért elmentek az Ibériai-félszigetre. Kultúrájuk jellege eltért az egyiptomitól és a babilonitól. Az utóbbiaknak a földművelésen alapuló, megmerevedett társadalmi rendszerében egy idő után megállt a tudományok és a művészetek fejlődése. A még romjaiban is csodás krétai világnak valószínűleg egy hatalmas vulkáni kitörés vetett véget i. e. 1500 körül. A krétai kultúra virágkorában, az i. e. II. évezred elején jelentek meg a Balkán-félsziget déli részén a magukat akhájoknak nevező görögök. Hősi harcaikról regél Homérosz Iliásza és Odüsszeiája. E művek azonban már az i. e. Vili. században öntötték versbe a sok századdal előbbi görög dicsőséget. A német Heinrich Schliemann az Iliász útmutatása nyomán találta meg a legendás Tróját, és tárta fel 1876-ban az ékszerekben és aranyban káprázatoson gazdag mükénéi kultúra emlékeit. A krétaihoz nagyon hasonló mükénéi kultúra i. e. 1600 és 1200 között bontakozott ki teljes pompájában, de az i. e. XII. században olyan hirtelen szűnt meg, mint a krétai. Barbár lerombolását sokan a Peloponnészoszi félszigetre utolsóként beáramló görög törzsek, a dórok rovására írják, bár ez vitatható. A dórok benépesítették az egész félszigetet, a görögök uralma alá került az Égei-tenger nyugati partvidéke és a szigetvilág nagy része, Krétával együtt. A görögök betelepülése Krétára a nagy természeti katasztrófa után, már i. e. 1450 táján megkezdődött. A gazdag mükénéi leletekből az angol Arthur Evans arra következtetett, hogy az ilyen magas szintű kultúrát teremtő népnek már ismernie kellett az írást. 1900 tavaszán Knósszoszban meg is találta az első krétai írott emlékeket. Rengeteg égetetlen, írott agyagtáblát fedezett fel a sziget Phaisztosz nevű városában is. A múlt idők e tanúi háromféle írásról árulkodtak. Az i. e. 2000 és 1650 közöttiek képszerű jelek, hieroglifák. Ez a hieroglif írás i. e. 1750-re már vonalas jelekké egyszerűsödött. A lineáris írásnak két fajtája különült el. Az első — még megfejtetlen - változatát (lineáris A) körülbelül i. e. 1400-ig használták. A második változat, a tovább egyszerűsödött „lineáris B" írás, nagyjából abban az időben terjedt el, amikor a görögök a szigeten megjelentek. 1939-ben Carlo Biegen amerikai professzor, Kuruniotisz görög régésszel karöltve a Peloponnészoszi félsziget elpusztult Pülosz városában (a mai Epano Englianosz mellett) mintegy hatszáz „lineáris B” írású, égetetlen agyaglemezt talált. Leltárakat, kimutatásokat, különböző számadásokat tartalmaztak. Évjelzés nincs rajtuk. Minden évben újakat készítettek, a régieket megsemmisítették. A „lineáris B” írást az angol Michael Ventris (1922-1956) fejtette meg. Ekkor vált világossá, hogy ez az írás ősgörög nyelvű, és alapjában szótagírás, amelyben elvegyülnek a tárgyak képszerű jelei. Az írások bizonysága- szerint a mükénéi és az i. e. 1500 év utáni krétai kultúra már görög kultúra volt. E táblákról leolvasható, hogy az ősgörögök nem helyiértékes tízes szám- rendszerben jegyezték fel számaikat. Az agyagtáblákon csak összesítések szerepelnek, tehát nem tűnik ki, hogy a szorzás és az osztás műveletét
