Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)

1980 / 4. szám

Kétfejű kacsát ábrázoló síp, Bogazköy, i. e. XVI. sz.

és művelődési tényezőként egyaránt meghatározó szerepe volt az Ókorban. És noha a feltáró munka még korántsem zárult le, a rendkívül gazdag leletanyag lehetővé teszi, hogy a hettita birodalom történetét az egyiptomiakéhoz hasonló pontossággal rekonstruáljuk.

A kezdetekről a kappadóciai Kayseri környékén indított ásatások tudósítanak. Az i. e. II. évezred elején Belső-Anatóliát a hattik lakják, asszír fennhatóság alatt. Az asszírok nem túlságosan ambiciózus elnyomók, mindössze annyit várnak el alattvalóiktól, hogy biztosítsák a fémekkel, luxuscikkekkel terhes szamárkaravánok békés útját a virágzó árucsere-forgalom érdekében, [gy jön létre a kereskedőkolóniák láncolata, amelyből központi jelentősége miatt Kanes (a mai Kültepe, Kayse- ritől 20 kilométerre) emelkedik ki. A hettiták itt tűnnek fel először, egyiptomi források szerint vagy a Balkán vagy a Kaukázus felől szivárogva délre. Ez a harcias indoeurópai nép ekkor még nem

rendelkezik önálló kultúrával, a hatti-asszír őslakosság totem- és használati tárgyait veszi át. A kultikus bálványszobrocskák zöme ma az ankarai Régészeti Múzeum anyagát gazdagítja. Mivel a megformálás módja erősen stilizált, rendeltetésükről alig tudunk valamit, amint arról a szarvasbika- totemről sem, amely ma Ankara címere. Párhuzamosan a folyamattal, ahogy a hettiták a kolóniák vezetését magukhoz ragadják, megindul a harc a hegemóniáért. Kanis napja egy pusztító

A