Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 4. szám
Lábunk elkophat hónaljig, sej, haj, fütyülve baktatunk, igazságot keresünk, de nem találunk még seholse. Villoni örökség a hang, de a költő: József Attila. 1931-ben jelenik meg az első magyar Villon-kötet, a költő halálának 500. évfordulóján. Szabó Lőrinc fordításait tartalmazza. Az irodalmi közvélemény tudomásul veszi, de közönségsikert nem ér el. A sors iróniája, hogy Villon mégis divattá lesz, bár nagy árat „fizet” érte. Faludy György átköl- tései viszik sikerre a „csavargózseni” verseit. Ö ismeri a német Villon-kultuszt, s úgy határoz, hogy feloldja a száraz, kemény, szigorú verseket, helyettük bőbeszédű, túlszínezett, szecessziósán pikáns Villont ír. Nézzük egyetlen fordítását, a Négysorost! Ezt a verset többek közt József Attila, Illyés Gyula és Mészöly Dezső is lefordította. Lényege a csattanó: Francia vagyok, csak ez kellett, Párizs szült (Ponthoise mellett); Röf kötél súgja majd fejemnek, Hogy mi a súlya fenekemnek. (Illyés Gy. fordítása) Rendkívül tömör ez a vers. Az első sor a szülőföld s a hozzá való viszonyulás ironikus, keserű megjelölése, majd a szűkebb haza következik. A harmadik sor szokatlan képe előkészíti a csattanót: az akasztást. A vers szikár, egyetlen fölösleges szó sincs benne. Lássuk ugyanezt Faludynál: Francia vagyok Párizs városából, mely lábam alatt a piszkos mélybe vész, s most méter hosszan lógok egy nyárfaágról, s a nyakamon érzem, hogy a seggem mily nehéz, Az első sor szószaporítás (Párizs városából), ugyanakkor hiányos, mert elvész belőle a keserű irónia. A második sor már elsüti azt a csattanót, amely a negyedik sorban jönne, hiszen felidézi az akasztást; ráadásul a fordító megtoldja egy költői jelzővel: a piszkos mély „líraibb”. A harmadik egyértelművé teszi az akasztást, sőt, túl is írja: méter hosszan, nyárfaágról. Az utolsó sor — immár harmadszor — ismétli a csattanó képét, de a seggem szó használatával kielégíti a villoni nyersességet számonkérő, vájtfülű olvasó igényeit. „Faludy sikerének titka éppen az volt, hogy Villonja pontosan olyan, amilyennek az átlagolvasó egy hangulatos bevezető után elképzeli magának ezt a csavargózsenit” — így a kritika, de hiába: a nagyközönség 1937 óta Faludy Villonját ismeri. Tagadhatatlan, hogy mégis érdem volt a költő népszerűsítése — a kötet utószava alapján politikai tett is. A harmincas évek végén Szabó Lőrinc és Vas István is fordításokon keresztül mondta el, amit másképp nem mondhatott. Belejátszik ez mindkettőjük Villon-arcképébe. A Szabó Lőrincé egy antiszociális, megalkuvó ember, aki ráadásul „nőiesen, gyermekien önző: mindent az érdekei és érzelmei szeRohan imakönvv Mestere: A holott ember Isten előtt rint ítél meg.” Vas István Villonja viszont forradalmár. Erre magyarázatot lelünk későbbi müvében, az Egy szerelem három éjszakája című musical-ben: Köszönöm nektek, nyájas óriások, hogy elnémulva sem hallgattam el, hogy tiltott hangom hangotokon át szólt, Villon, és Goethe, és Apollinaire. Kölni mester: Szerelmi varázslat, XV. sz. A legsajátabb Vas István-problé- mák fejeződnek itt ki, s azok öltenek alakot Villon-forditásaiban és tanulmányaiban is. „így lesz ő a nagy dzsungel, a modern dzsungel költője, aki már a civilizáció eszközeivel verekszik egy embertelen, elviselhetetlen civilizáció ellen... — s ebben ismerhetnek rá, mint páratlan szószólójukra, minden idők kivert, éhes, társtalan fiatal farkasai.” Gycr- gyai Albert idézete világíthatja meg Villon mai napig tartó páratlan népszerűségének okát; sorsa és művészete alkalmas arra, hogy jellemzően XX. századi léthelyzeteket példázzon. Nem lehet véletlen az sem, hogy balladáit rockegyüttesek zenésítik meg, s olyan fiatalok is éneklik, akik nemhogy sorsát, de talán még a nevét is alig ismerik. KIRÁLY KATALIN 9
