Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 4. szám
HUNGARIAN ART NOUVEAU ORGANIZED BY THE SMITHSONIAN JNSTfTUTtQN TRAveuNo exweiTioR service in cooperation WITH THE HUNGARIAN INSTITUTE ROR CULTURAL RELATIONS AND THE MUSEUM OP APPLIED ARTS jóslatú és félelmetes grafikái is a szecesszió áramában születtek. S mindezzel együtt, ezt ellenpontozva az elegáns vonalak és tetszetős színek, indák és orchideák. Talán nem túlzó az a megállapítás, mely szerint kortárs művészetünk egy részének gyökereit a szecesszió forrásvidékén találjuk. Több művészeti ágban (építészet, színházművészet, irodalom stb.) a szecesszió teremtette meg azt az alapot, melyre a későbbi eredmények épültek. A magyar művészet szecessziós alkotásokban különösen gazdag, ennek ellenére az e tárgyban megjelent legtöbb külföldi szakmunka egyáltalán nem, vagy alig érdemesíti említésre a hazai művészeket, ellentétben - ha a kis népeket vesszük — a lengyel, a finn, és a cseh alkotókkal. Ezért is volt jelentős az az amerikai felkérés, mely a magyar szecessziós művészetet bemutató vándorkiállítás megrendezésére irányult. A szecesszió alapvető jellemvonásánál fogva iparművészeti jellegű, ezért a megbízást a rendezésre az Iparművészeti Múzeum kapta. Természetesen nemcsak iparművészeti anyagok kerültek a kiállításra. Az országos múzeumok összefogásának köszönhetően minden olyan jelentős mű részt vett a Hungarian art nouveau címmel megrendezett kiállításon, amelyet a múzeumok hosszabb időre nélkülözni tudtak. Az Iparművészeti Múzeum mellett gazdag anyaggal (szobor, érem, grafika) szerepelt a kiállításon a Magyar Nemzeti Galéria; A Petőfi Irodalmi Múzeum adta a könyvművészeti anyagot, századfordulós folyóiratokat, a SzéA kiállítás plakátja Sándor, Szomory, Vaszary János és Zsolnay Vilmos. Hogy mikortól válik jelentőssé irodalmunkban, művészetünkben a szecesszió, azt nem lehet egyértelműen eldönteni. A magyar építészeti szecesszió egyik mintája, az Ipar- művészeti Múzeum 1893—96-ban épült, a szecessziós művészeket tömörítő gödöllői művésztelep 1902- ben alakult, tíz évvel a Münchener, négy évvel a Wiener és két évvel a Berliner Sezession után. A képző- művészetben az új irányzat első megjelenését hazánkban 1898-tól, Vaszary Aranykor című festményétől számítják. Ez az alkotás a maga korában egyáltalán nem keltette a határkő érzetét, jószerivel észre sem vették. Ebben az évben jelent meg az irodalmi szecesszió egyik első megnyilatkozása: Bródy Sándor Az ezüst kecskéje is. Különös konglomerátum a magyar századvég; Jókai még él és hat, Ady készülődik és Rippl-Rónai első sikereit aratja Párizsban. Az irányzat történetének fontos momentuma, hogy a stílus első és jelentős kifejeződése az iparművészet volt, az üveg, a porcelán, a falburkolat művészete. A szecesszió az a stílus, mely az iparművészeten kívül is, a képzőművészet legkülönfélébb ágaiban, de az irodalomban, építészetben, zenében és színház- művészetben is, valamint az akkor induló reklámgrafikában, s az ipari formatervezésben hozott létre jelentős produktumokat. Németh Lajos a művészetek újkori történetét vizsgálva írja: ,,a romantikától kezdve válik egyértelművé az építészet válsága és az egységes stílus széttöredezése, sőt az egymástól független stílusok szimultán fölényes rajztudás, a színpompa, a divatlap-mosolyok mögött ott van a XIX. század végének minden titkos riadalma és bizonytalansága. A máról holnapra idegenné váló világban élés, amely a felszín nyugalma alatt gyorsvonati sebességgel rohan a világméretű kataklizma felé, az ezt felmérő vagy akár csak megsejtő ember egyrészt a szecesz- szióba menekül ez elől a világ elől, másrészt a szecesszióban próbálja kifejezni. Az induló Ady gyötrő lá- tomásos versei, a fiatal Babits „vérívó leányai", Gulácsy nem evilági víziói, Balázs Béla: A kékszakállú herceg várának kísérteties levegője, Nagy Sándor és Kozma Lajos balegyüttélése ... A szecesszió azonban — ha nem is volt annyira homogén és általános érvényű, mint például a barokk - formálisan a régi stílusokhoz mérhető . . . hiszen a szecessziós stílusú épületben minden elem az ajtókilincstől a legapróbb berendezési tárgyakig, egységes szellemet, formát, tehát egységes stílust sugároz. Formálisan tehát a szecesszió analóg a régi művészeti korok stílusával, ha kényszerítő ereje nem is mérhető azoké- val.” Messze járnánk az igazságtól, ha a századforduló stílusát felszíni jelenségein keresztül ítélnénk meg. A különös jelzők, elegáns fogalmak, a
