Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)

1979 / 4. szám

vidám természetű poéta A debreceni Kollégium egy tehetséges diákja már tizenegy éves korában a mai középisko­lai első osztálynak megfelelő órákat látogatja, és társaihoz hasonlóan azt a feladatot kapja, hogy megadott témákat versben írjon le. Fel­adatai közé tartozott Az estvének leírása, Az álom leírása, Egy város leírása. A koraérett kisdiák, Csokonai Vitéz Mihály szokatlan ta­lálékonysággal és könnyedén oldja meg a lec­két. Az ügyes versfaragó diák néhány évvel később a magyar irodalom Balassi után idő­rendben a második világirodalmi jelentőségű költőjévé válik. Az egykori kötelező témákból születik meg Az estve, Az álom és a Konstan- cinápoly. Iskolai feladatként fogalmazza meg először ars poeticáját: „Mit nyájaskodsz bánat, s akarod magadat Kedveltetni? nálam nem éred el célodat. Retteg engem a bú, s szomorúság kerül, Még a mély bánat is én körültem örül.” 1792-ben, 19 éves korában már így űzi el ma­gától a rossz kedvet: „Búk, Bánatok! Távoz­zatok / Előlem messze; / Hogy szívemet, / Víg kedvemet / Semmi ne epessze.” Csokonai köl­tészetének ebben az első korszakában, Debre­cenből való kényszerű távozása előtt valóban meghatározó volt ez a magabiztos bánatűző hangvétel. A vidám természetű poéta című versében pedig már az érzelgős szentimenta- lizmus irodalmát, Hervey búskomorságát, a „bús lantú”, „komor ángulus” borongós han­gulatait utasítja el az életvidámság, a jókedv nevében, azaz a francia felvilágosodás, Vol­taire és Rousseau szellemében. Csokonai József borbély-sebésznek, aki Deb­recenbe érkezte után rövidesen már borbély céhmester, valamint Diószegi Sárának, egy szabómester leányának elsőszülött fia, Mihály 1773. november 17-én látta meg a napvilágot. A szülőváros, Debrecen akkoriban az ország legnagyobb lélekszámú városa. Sajátos törté­nelme az évszázadok során az ország sajátos kulturális központjává tette. Mint tájak talál­kozásánál, a török időkben országrészek ha­tárán elhelyezkedő város, nemcsak a keres­kedelmi útvonalak metszőpontjában állt, de ennek következtében sok európai ország kul­túrája, irodalma is eljutott ide. Csokonai csa­ládja és a Kollégium egyaránt fogékony a fel­világosodás eszméi, a haladó gondolkodás iránt. Segítő, bátorító közegben bontakozik a már tizenöt évesen is maradandó verseket író költő tehetsége. Debrecen történelme azonban legalább olyan ellentmondásos, mint Csoko­nai életműve. Ez az életmű a mennyiségét te­kintve bőséges, ám igazán nagy remekmű vi­CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom