Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)

1979 / 4. szám

j-j fl H/«* íL J í^XfeJi Bevezetés a képi formatanba c. tanköny­vének kézirata, 1921 Nílusi legenda, 1937 TITKOSÍRÁS A RAJZLAPON A náci Németország, egyik első kul­túrpolitikai ténykedéseként, 1933- ban becsukatja a Bauhaus kapuit. Megszűnt a közép-európai modern képzőművészet talán legnagyobb hatású műhelye. Tanárait — köztük Paul Klee-t — kiutasítják az ország­ból, műveiket pedig elrettentő pél- . dóként az Elfajzott művészek tárla­tán pellengérezik ki. Klee akkor már^. világszerte elismert alkotó és teo- V retikus, nevét a legnagyobbak, Pi- \ casso, Kandinsky mellett emlegetik. Termékenysége bámulatos: saját- kezűleg könyvelt műkatalógusában ezernél több grafika és festmény címe sorakozik; értekezéseivel az avantgarde körül kialakuló szellemi pezsgésnek is egyik vezéralakja. Amikor úgy dönt, hogy szokatlan módon saját szülőhazájába, Svájc­ba emigrál, ez az elhatározás csak­nem derékba töri pályáját. Munka­kedve szinte teljesen lelohad. Négy éven keresztül csak ímmel-ámmal dolgozik. Ráadásul 1936-ban orvosai köziik vele, hogy gyógyíthatatlan be­teg, így a halál közelségének tudata nyilván még fokozza bénultságát. 1937-ben azonban egészségi álla­pota némileg javulni kezd. A for­dulatra Klee egész teremtő géniu­szával reagál. 58 éves ekkor. A meg- ifjodott alkotókedv hatalmas hul­láma ragadja magával. Amíg 1936- ban mindössze 25 kisebb rajz alá helyezte el kézjegyét, 1937-ben már 264 új cím sorjázik katalógusában, és ez a szám 1938-ban 489-re, majd 1939-ben 1254-re bővült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom