Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 4. szám
j-j fl H/«* íL J í^XfeJi Bevezetés a képi formatanba c. tankönyvének kézirata, 1921 Nílusi legenda, 1937 TITKOSÍRÁS A RAJZLAPON A náci Németország, egyik első kultúrpolitikai ténykedéseként, 1933- ban becsukatja a Bauhaus kapuit. Megszűnt a közép-európai modern képzőművészet talán legnagyobb hatású műhelye. Tanárait — köztük Paul Klee-t — kiutasítják az országból, műveiket pedig elrettentő pél- . dóként az Elfajzott művészek tárlatán pellengérezik ki. Klee akkor már^. világszerte elismert alkotó és teo- V retikus, nevét a legnagyobbak, Pi- \ casso, Kandinsky mellett emlegetik. Termékenysége bámulatos: saját- kezűleg könyvelt műkatalógusában ezernél több grafika és festmény címe sorakozik; értekezéseivel az avantgarde körül kialakuló szellemi pezsgésnek is egyik vezéralakja. Amikor úgy dönt, hogy szokatlan módon saját szülőhazájába, Svájcba emigrál, ez az elhatározás csaknem derékba töri pályáját. Munkakedve szinte teljesen lelohad. Négy éven keresztül csak ímmel-ámmal dolgozik. Ráadásul 1936-ban orvosai köziik vele, hogy gyógyíthatatlan beteg, így a halál közelségének tudata nyilván még fokozza bénultságát. 1937-ben azonban egészségi állapota némileg javulni kezd. A fordulatra Klee egész teremtő géniuszával reagál. 58 éves ekkor. A meg- ifjodott alkotókedv hatalmas hulláma ragadja magával. Amíg 1936- ban mindössze 25 kisebb rajz alá helyezte el kézjegyét, 1937-ben már 264 új cím sorjázik katalógusában, és ez a szám 1938-ban 489-re, majd 1939-ben 1254-re bővült.