Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 3. szám
IKTÄRI BETHLEN GABOR Egy gyerekember ügyetlenül csetlik-botlik Zsig- mond fejedelem udvarában. Nagyfejü, koravén legényke, aki egyre reménytelenebbül keres magának pártfogót. Elkobzott családi birtokait szeretné visszakapni az árván maradt ifjú. Végül valahogyan eljut a nagyhatalmú fejedelmi „tanácsúr", Bocskai István elé, aki felkarolja a szegről-végről rokon ügyét, s beszerzi öt az udvari ifjak közé. Ez volt az első „tanulóiskola", itt találkozott először a politikával és a hadakozással, s mindkettőnek egy életre szolgálatába szegődött. öt esztendőt szolgált a „pápista fejedelem" házában, Bethlen Gábor mégis hű fia maradt egyházának, a református anyaszentegyháznak. Hitbéli állhatatosságához hasonlóan haláláig kitartott a Habsburg-ellenesség, s egyúttal a török szövetség ügye mellett is. Hogy miért? — erről így vallott egy követ-utasításában: „Nem másokon, hanem mirajtunk erdélyieken történt meg, hogy jámbor szolgálatunkért, vérünk hullásáért Rudolphus császár ő felsége idejében nemcsak vagyonúnkat, kicsiny értékünket fosztották el, hanem életünkkel együtt minden szabadságunkat js elfogyatták. A hóhérok öllel hordták be az istrángokat és az urak, nemesnépek előtt, kiket egy palotába berekesztettek, lehányták és akiket akartak közülük, nyakon kötözték, felaggatták. Ne csudálja senki tehát, hogy az erdélyiek idegenek voltak ő felségektől!" Ezek után egyetlen út maradt nyitva előtte: menekülés török földre. A kényszerűségből igyekezett érdemet kovácsolni magának a Portán. Sokszor leírta és elmondta a török vezetőknek: „Mikoron Erdélyországot az német éppen magáévá tötte vala, az erdélyi urak közül senki több mi- nálunknál nem találkozik, ki az fényes portához való igazságát megmutassa, hanem csak mi ha- gyánk el édes hazánkat, nemzetünket, jegyben nálunk levő mátkánkat, senki kényszerétéséből, hanem szabad akaratunk szerént.” Igaz, ezért „törökkel bérlett” lett a neve nemcsak a bécsi király udvarában, de így hívták őt a magyar urak közül is sokan. Nemcsak Esterházy Miklós nádor, halálos ellensége, de még azok is, akik török szövetségben harcoltak a Habsburg-hatalom ellen. Még Bocskai fejedelem is óvakodott tőle, hogy nagyobb tisztséget adjon neki a szabadság- harc idején! Pedig kinek volt nagyobb része abban, hogy ez a császárhű nagybirtokos végül is egy Habsburg-ellenes felkelés élére állt? „Nem más, hanem egyedül mi kezdénk Bocskai fejedelemnek izengetni, írogatni - bizonygatta még másfél esztendeje is a nagyvezérnek — ki mivel 90
