Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
1529-től az öt évszázadon át ellenséget ritkán látott monostorra küzdelmes idők következnek. Szent Márton vára Győr elővárosaként bekerül az ország védelmi hálózatába. Végvárként elveszti eredeti rendeltetését. Többször kerül török kézre a vár, a kolostor épületei megromlanak. A zsitvatoroki béke megkötése után 1638-ban ismét bencések népesítik be a kolostort. Barokk kiépítése a kuruc kapitányból bencés főapáttá lett Sajghó Benedek (1722—1768) irányításával indul meg. Kibővítik, felújítják a déli kerengőszárnyát és a főapáti lakást (praelatura) magába foglaló épületrészt. Ekkor épül az új ebédlőterem, a refectorium is. Mária Terézia 1775-ben ö kolostornak ajándékozta Szent István koronázó palástjának előmintáját és a királyné koronázási pártáját. 1786-ban II. József - a többi szerzetes- renddel együtt - a bencésekét is feloszlatja: ,,Pannonhalma a magas hegyen való fekvésénél fogva a közügyekbe semmi hasznot sem hajt.” A kolostor értékes szerzeményeit Budára szállítják, s a kolostorban börtönt kívántak létrehozni, de az épület nem bizonyult alkalmasnak erre a célra. 1801-ben a felvilágosodás eszméinek terjedésétől rettegő Ferenc császár visszaállíttatja a bencés rendet, s a gimnáziumi oktatás megszervezését szabja meg feladatául. 1824-ben a bécsi származású Engel Ferencre, az Eszterházy és Lichtenstein hercegek építészére bízták az új torony és a könyvtárépület tervezését és építését. Engel halála után a munkát az esztergomi bazilika építője, Páckh János fejezi be. 1862-től a soproni Storno Ferenc jelentősen átépíti, egyúttal helyreállítja az apátság épületét. Az apátsági templom részlete 1940-43-ban épül fel a 250 diák befogadására alkalmas gimnázium és nevelőotthon. 1961-62- ben az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállíttatja a kolostor kerengőjét és a kolostorudvart. Ä nevelőotthon és gimnázium, a torony, a könyvtár, a levéltár és a képtár, az ebédlő, a praelatura, a kerengő és a templom monumentális méltósággal őrzi az apátság történelmi értékeit, Szent Márton hegyének művészeti örökségét. Az apátság leggazdagabb gyűjteménye a könyvtár, mely az apátság alapításával egyidejűleg, hazánkban elsőként jött létre, s ma a világ legnagyobb bencés könyvtára. Olvasótermének monumentális belső térképzése idomul az épület külsejének egyszerű, nyugodt klasszicista stílusához. A halványszürke alaptónust az oszlopok aranyozása élénkíti, harmonikusan illeszkednek ehhez a karzaton és az oszlopok mögött felállított cseresznyefa könyvszekrények. Joseph Kliebernek, a bécsi klasszicizmus egyik vezető mesterének freskóin a tudományok szimbólumaival találkozunk. Szent Márton hegyén készült még 1152 előtt a Pray-kódex, a híres Halotti beszéddel. Itt írja a XVI. század elején losonci Forgách Pál bencés a Forgács-féle hártyakódexet, melynek első lapján Szent Márton képe látható. Pannonhalmán készült Szent Gellért Deliberációja, a Hartvik- kódex, III. Béla és Gertrud királyné imádságos könyve, valamint a németújvári misekönyv, az admonti- és a Vid-íéle biblia. Ezek azonban mind külföldre kerültek*. Itt őrzik viszont a hazánkban páratlan Liber Rubert, a vörös kötésű könyvet, mely 1235-ig 60 királyi és pápai oklevelet tartalmaz. A könyvtár tulajdona a sok iniciálás, finom művű Pfannenbergi Missale, valamint 1482-ből A Mária-oltár egy karthausi szerzetes „vegyes feljegyzései” és nem utolsó sorban Temesvári Pelbárt munkája 1489-ből, továbbá Heltai Gáspár: Krónika a magyarok dolgairól című első magyar nyelvű Krónikája 1575-ből, valamint Luther Márton röpira- tainak első kiadású gyűjteménye, egykorú bejegyzésekkel. A 230 ősnyomtatvány az egyetemes és magyar irodalomtörténet számára egyaránt kuriózumokkal szolgál. Itt találjuk a Pécsi Missale egy példányát, melyet Velencében nyomtattak pergamen 'apókra a XV. század végén, valamint Thuróczy A könyvtár János Chronica Hungarorumának Brünnben, 1488- ban megjelent kiadását is. A könyvtárról ez ideig több leltár készült. 1535- ből 25 szertartási könyvet ismerünk. 1667-ben 1614 kötetet tüntet fel a leltár. Ez a szám 1786- ra négyezer fölé emelkedik. Az 1802-ben tanítórenddé alakult főapátság 757 kötettel kezdi működését, bár a francia katonák még ezt is megdézsmálták. 1843-ra azonban már több mint 58 ezer a kötetek száma. 1877-ben eléri a 100 ezret, 1958-ban a 300 ezret. Az apátság levéltárában őrzött oklevelek a magyar gazdaság- és jogtörténet, politikai és egyháztörténet gazdag forrásai. Itt található az 1055- ben alapított tihanyi apátság oklevele, mely legkorábbi nyelvemlékünk. A képtár alapját a XIX. században történt vásárlás vetette meg. Gyűjteményének színe-javát Guardi tájképei, Adriaen van Ostade, 'Maul- bertsch, Annibale Carracci, Solimena, Barabás Miklós, Ligeti, Lotz Károly, Székely Bertalan festményei képezik. POLGAR ERNŐ 43 H ’
