Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 3. szám
TARTALOM M ÜZSAK üzeumi agazin 1978/3 2 AZ ESKÜ TÉRI HID László Miklós 5 AGGLEGÉNY AZ ..ANGOL KIRÁLYNŐDBEN Antal Gábor Főszerkesztő: NEMES IVAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Népművelési Propaganda Iroda (Budapest, Gorkij fasor 45. 1071 Telefon: 428-143, 220-601.) Felelős kiadó: a Népművelési Propaganda Iroda igazgatója Terjeszti a Magyar Posta INDEX: 26 516 Előfizethető a postahivatalokban és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest. 1900 Telefon: 180-850) Pénzforgalmi jelzőszám: 215-96.162 Külföldre előfizethető a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, P. O. B. 149 1376) Előfizetési díj egy évre: 40,— Ft Példányszámonkénti áro: 10,— Ft (ingyenes múzeumi belépővel) ISSN 0133-2392 6 A DUNA KANYAR SZÉP IVÉBEN Antalffy Gyula 9 A VÖRÖS POSTAKOCSI ÁRNYÉKA Kerényi Ferenc 11 MESTERSÉGEK CÍMERE Bogdán István 14 DALLAMBA OLDANI A VERSET Albert István 16 A MOSZKVAI PUSKIN MÚZEUM Tátrai Vilmos 19 A HAJÓ LELKE Klinká Mark 22 PETŐFI JULISKÁJA Rigó László 24 FLABELLUM ÉS ESMOUCHOIRE Maros Szilvia 27 GEORGES MELIES Karosai Kulcsár István 28 VÖRÖS ÚJSÁG Gábor Sándorné 30 RÓZSA SÁNDOR Dévényi Róbert 32 ÜVEGKÉPEK Tuskés Gábor 34 a távolba ható tudós Karácsonyi Rezső 36 BONONIÁTÓL VIDINIG Nemerkényi Antal 38 A KEZDET: 12 MÁSODPERC Rév Pál 40 A TEREMTÉS TEREMTÖJE Kaján 42 MŰVÉSZI MUNKA A TÚLOLDALON H. Szűcs Gitta 44 KÉPES KRÓNIKA Szerkeszti: Klinká Márk Készült a Népművelési Propaganda iroda nyomdájában Felelős vezető: Vymeták Ferenc A címlapot a lap művészeti szerkesztője, Bakos István a hátlapon Szent Györgyöt ábrázoló üvegkép a XIX. bál. tervezte; század6880-78 — Budapest Fotók: Aradiné Szenczi Mária, Inkey Tibor, Kolozs Ágnes, Nemerkényi Antal; MTI Képszolgálat és MTI Külföldi Képszolgálat. AZ ESKI) TERI HID Budapest legmodernebb és legfiatalabb Duna- hídja napjainkban az Erzsébet-híd. Teljesen újjáépítve 1964 novemberében adták át a forgalomnak. Háromnegyed százada, 1903 októberében készült el a régi - ahogy akkor nevezték: az Eskü téri - híd. Az avató József főherceg, hintájából kihajolva arany ollóval átvágta a zárószalagot, majd végighajtatott a pályatesten, Budára. A híd választott helye Pest geometriai középpontja. A fővárosnál a Duna itt szűkül össze legjobban, szélessége mindössze 285 méter. E híd vonala már az ókorban is átkelőhely. Ennek védelmére — a mai Március 15. tér helyén — római erőd szolgált, melyet Pest „magvának" tekintenek. A másik parton tabáni leletek bizonyítják: a révnél volt Buda egyik ősi települése. A XVIII, század elején e szakaszon komphoz hasonló, úgynevezett „repülőhídon” kelhetett át a folyamon háromszáz ember és három-négy lovasszekér. 1833-ban Győry Sándor építész „a Rudas Fürdő és a pesti parochiák temploma irányában egy nyílással” lánchidat tervezett. Elképzése nem valósult meg. Míg 1885. március 4-én Hubenay József, a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság tagja indítványozta, hogy a meglevő Lánc- és Margit- hidok mellett, az Eskü tér és a Gellérthegy lába között építsenek új Duna-hidat. A városatyák a javaslatot végül helyeslőén felterjesztették a pénzügyminiszterhez. Az átirat indoklása: ,,A Lánchídon a teherforgalom csökkentését csak az új Duna-híd elkészítése által lehet megvalósítani . . .” Néhány hét múlva, az Országos Ipar Egyesületben tartott előadást a tervet pártoló tanár, Pá- lóczi Antal, mégpedig bírálva a főváros vezetőit.
