Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)

1978 / 1. szám

vid filmből álló műsort láthatott a közönség. Ezt az első nyilvános, belépőjegyes vetítést tartják a film születése nap­jának. Ezzel kezdődött el a film és a mozi története. A húsz percig tartó műsorban sze­repelt A munkások távozása a Lu- miére gyárból, A kisbaba reggelije, A vonat érkezése is, melyek ma a filmarchívumok féltve őrzött kincsei. A film későbbi nagy varázslója, Georges Mélies — akkoriban még színigazgató - így nyilatkozott a premierről: ,,A bemutató végén tel­jes volt a lelkesedés, és mindenki azt kérdezte, hogyan lehet ilyen eredményt elérni? Az előadás után ajánlatot tettem Lumiére úrnak egy készülék megvásárlására, színházam részére. Ö visszautasított. Pedig én egészen 10 000 frankig mentem az ajánlatommal, amit nagyon nagy összegnek tartottam. Thomas úr, a Grévin Múzeum igazgatója, hasonló gondolattól vezetve, 20 000 frankot ajánlott fel, ugyancsak eredmény nélkül. Lallemand úr pedig, a Folies Bergére igazgatója, aki szintén je­len volt, 50 ezer frankot ajánlott. Lumiére úr mindvégig hajthatatlan maradt és tréfásan így válaszolt: ,,Amit a készülék tud, az nagy titok. Én nem akarom eladni, magam kí­vánom gyártani és kiaknázni." A szerkezet megalkotásában és tö­kéletesítésében a fivérek szerepe nem volt egyenértékű. Maga Augus­te Lumiére írta munkájukról emlék­irataiban: „Abban az időben, mi­kor Edison kinetoskópját bemutatták a kíváncsi közönség számára, fivé­rem és én megjegyeztük, hogy mi­lyen érdekes volna a mozgóképjele­neteket egy ernyőre vetíteni . . . Azokban a rövid szabadidőkben, amiket ipari üzemünk vezetése mel­lett erre fordíthattunk, elérkeztünk e problémához... 1894. vége felé fivérem közölte velem, hogy megál­lapította azokat a feltételeket, ame­lyekkel az elképzelt és keresett célt el lehet érni, vagyis egy mechaniz­must, mely ezeket a feltételeket ki­elégítően teljesíti . . .” 1920-ban pe­dig, mikor Louis akadémiai tag lett, Auguste így nyilatkozott a filmszak­emberek kongresszusán: „Magától értetődik, hogy engem igen meg­hatott az önök figyelmessége, de fivérem megtisztelése csak akkor lesz teljes értékű, ha kizárólag rá vo­natkozik. Kétségtelenül ő a kinema- tográf fő alkotója, és én boldog vagyok, hogy ebben minden érdem az övé. Ez a teljes igazság. A ki­nematográfia területén én nem fog­lalok el semmilyen helyet. Ha alkal­munk is volt együtt dolgozni egy sor tudományos problémán, s ha némelyik vonatkozásban az én vé­leményem jelentősebb is volt, ez semmiképpen nem vonatkozik a mozgófényképre . . 1896. augusztusában Lumiére-ék európai körútra indultak, három hó­nappal később már az Egyesült Ál­MOZIJA lomokba is eljutottak. Fellépésüknek rendkívüli hatása volt. A Lumiére gyár később gépeket adott el, ri­porterei az egész világon, így Ma­gyarországon is készítettek felvéte­leket. Forgalmazással is foglalkozott a cég. 1900 után hanyatlani kezdett tevé­kenységük. Auguste Lumiére, aki eredetileg orvosnak készült, mind­inkább az orvoslás tudományos kér­dései felé fordult. Louis azonban Lumiére-ék első filmkomédiája Az első moziplakát megmaradt a film mellett. Elsőként érdeklődött a színesfilm megvalósí­tása iránt. A gyárat 1922-ig igaz­gatta, akkor viszavonult. Louis Lu­miére 1948-ban halt meg, Auguste 1954-ben. A filmnek, az emberiség újfajta közlésmódjának szédületes fejlődését életük utolsó évtizedeiben már csak csendes szemlélőként néz­ték a mozgófilm úttörői. KAROSAI KULCSÁR ISTVÁN 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom