Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
Német gyártmányú ,,Hammonia" írógép 1896-ból Braille irású, Picht rendszerű írógép 1899-ből \ AEG ,,Mignon" egybillentyűs írógép 1924-ből Minden addigi változatnál használhatóbbnak bizonyult Ch. L. Sholes és G. Glidden írógépe. Az első darabok védjegye: Milwaukee. A két amerikai feltaláló 1870-ben két pénzemberrel társult, a cég mégis megszűnt 1872-ben, tőkehiány miatt. Ekkor a szabadalmat eladták az egész világon ismert Remington fegyvergyárosnak. Remington finanszírozásával 1873-tól 1877-ig négyezer írógép készült, Remington—1 típusjellel, kétféle kivitelben. Az ára akkor még igencsak magas. Darabonként 250 dollár. (Negyed kiló színarany.) A 2-es modellből 1879-től 1891-ig 300 ezer darabot vásároltak. Az első Remington írógépen még csak nagybetűket lehetett írni. A 2-es típus a betűváltású, a nagy- és a kisbetűk tetszés szerint használhatók. Az egyes betűk helyét a gyakoriság alapján rendezték el, így alakult ki az első (angol) univerzális billentyűzet. A század utolsó évtizedében a Remington modellek ára 130 dollárra csökkent. (A Remington írógép vezérképviselete már 1882-ben megnyílt Budapesten.) A modellek tovább tökéletesedtek. A 7-es típuson már tabulátor is volt, a 8-as kocsija pedig cserélhető, a 10-esre több jelbillentyűt szereltek. 1908-ban bocsátották ki az első látható írású, mellső ütésű Remington írógépet. Az előzőeknél a betűkarok alulról ütöttek a papírhengerre, ennél viszont már elölről. Az írógépüzlet világszerte kifizetődőnek bizonyult. Sokan vállalkoztak a gyártásra. A tervezők egyszerűbb konstrukciókra törekedtek, és tudatosan mérsékelni igyekeztek az árakat. A Remington- nal sokan versenyeztek. Mindenekelőtt az Underwood cég. Gépük tervezője a német születésű amerikai Franz Wagner. Az ő modellje az első - Remingtonékat megelőző - olyan gép, melyen írás közben is látható a szöveg. A sorozatgyártást 1898-ban kezdték. Az 1900-ban készült változatból 1931-ig 3,5 milliót adtak el. A Cali- graph márkán használták először a teljes biflen- tyűzetet. A nagy- és kisbetűket külön betűkarokra helyezték. A New-Century Caligraphnál pedig a kocsi járását golyóscsapágyak könnyítették. A vezérlőrudas írógép feltalálója Charles Spiro órásmester. Az első tökéletesített példány, a Columbia 1885-ban készült. A Merrit gép nyomdai ólombetűkkel írt. A vezérlőrúd és a betűhenger kombinációja a Mignon írógép. A billentyűszerkezet helyett téglalap alakú a betűmezeje; az írás módja: bal kézzel a betűkart kell állítani, jobbal pedig a billentyűt leütni, s ekkor a betűhenger a papírra csapódik. A Mignonból az 1920-as esztendőkben évente 350 ezer darabot gyártottak. A XX. század elején egy ideig kedvelt a tolókaros írógép: az Adler, az Archo. Jellemzője: a jeleket nem ütéssel, hanem nyomással vitte a papírra. Tolókaros rendszerű volt a P. Grützmann tervezte Kanzler-típus is. Licencét a budapesti Szénásy Béla irodai felszerelés gyáros szerette volna átvenni. 800 ezer korona alaptőkével, a Magyar írógép és Rajzeszközgyár RT. néven alapítandó üzemében akarta gyártani. A tőke azonban nem gyűlt össze, a terv csupán terv maradt. Magyarországon az első gépíró tanfolyamokat még a múlt század végén, az írógép-kereskedők rendezték. Egy időben magyar szaklap is megjelent: az írógép Újság. Az első magyar nyelvű gépíró tankönyvet 1898-ban adták ki, szerzője Teplánszky Emília. Az első magyar billentyűmezőt - a betűk magyar nyelvben előforduló gyakorisága alapján - Szabó Imre tervezte, 1902-ben. Magyarországon 1905-ben 15 ezer írógépet használtak. Ekkor 20 írógépkereskedő, 250 karbantartó műszerész dolgozott. Budapesten három nyilvános gépíró iskola működött. 1905-ben rendezték - Budapesten és Szegeden - az első gépíróversenyeket. Az írógépen a billentyűk leütése és a sorváltás, nehéz fizikai munka, Az emberi erő kímélésére 1900-tól már gyártottak villamos meghajtású írógépet. Az ujjakkal csak a billentyűket kell megnyomni, a mechanizmus munkáját a meghajtó motor végzi. 1935-től változatlan szerkezetű a Hermes-Baby úti írógép. Mérete 28x28x6,5 centiméter, súlya 3,75 kiló. Többmillió darab igazolta használhatóságát. ,,Őse” az 1912-es első betűkaros táskaírógép. Ára majdnem egyenlő volt az irodai gépekével. 1867-től 1948-ig a világon mintegy 800 írógépkonstrukció négyezer változatát gyártották. 1867- től árusítottak irodai, 1910-től hordozható, 1914- től zajtalan írógépet. Külön említést érdemel a hangjegyírógép. Feltalálója, 1857-ben a magyar Kliegl József. A zongorára szerelt masina óraművel forgatott hengerre rajzolta azt a hangjegyet, amelyet a zongora billentyűjén leütöttek. A hangjegyírógép pártolói-bemutatói: Liszt Ferenc és Erkel Ferenc. A budapesti Országos Műszaki Múzeum és a kassai Technikai Múzeum az idén közösen rendez írógép fejlődéstörténeti kiállítást, előbb Kassán, majd az Iparművészeti Múzeumban. BARTALIS MÁRTA 19
