Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
TARTALOM M CJZSÂK üzcumi tagazin Ll978/2 Főszerkesztő: NEMES IVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Népművelési Propaganda Iroda (1071 Budapest Gorkij fasor 45. Telefon: 428-143 220-601 Felelős kiadó: a Népművelési Propaganda iroda igazgatója Terjeszti a Magyar Posta INDEX: 26 516 Előfizethető a postahivatalokban és a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900 Budapest, Telefon: 180-850) Pénzforgalmi jelzőszám: 215-96.162 Külföldre előfizethető a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (1376 Budapest P. O. B. 149) Előfizetési díj egy évre: 40,— Ft Példányonkénti ára: 10,— Ft (ingyenes múzeumi belépővel) ISSN 0133-2392 2 A MŰVELTSÉG ERŐDJE Nemerkényi Antal 4 HÁROMEZER ÉVES BRONZEDÉNYEK Patay Pál 6 A MÁNDI TEMPLOM Balassa M. Iván 8 JEAN-JACQUES ROUSSEAU Hermann István 9 BÖCSÖNYOMATOK Balázs Borbála 11 KÖLTŐ VOLTÁL - MEGÖLTEK OK András László 13 A CSODAHIRO SAROSFORDÖ Szűcs Gábor 15 OH. LÓTUSZVIRÁG KINCSESTÁRAI Dévényi Róbert 18 MESE AZ ÍRÓGÉPRŐL Bartalis Márta 20 A LÓVASÚT BÚCSÚJA László Miklós 22 LUMIERE-ÉK MOZIJA Korcsai Kulcsár István 24 CSONTVÁRY Székely András 27 TELJES GŐZZEL ELŐRE I Karácsonyi Rezső 28 A TÚLSÓ OLDALRÓL JÖTT HŐS Hetés Tibor 30 HÁBORÚ ÉS BÉKE A VILÁGGAL Hegedűs Géza 32 HA VIZE VAN. BORT ISZIK Bogdán István 34 EGY AMERIKAI PÁRIZSBAN Juhász Előd 35 IVÓCSANAKOK Tüskés Gábor 37 AZ IRODALOMTÖRTÉNETIRÁS megújitója Dobrás Zsófia 38 NÉPSTADION Zsolt Róbert 40 TRÁKIA KINCSEI Szabó Miklós 41 LAKÓKOCSI-BEMUTATÓ Kaján 42 SZENT MARTON HEGYE Polgár Ernő 44 KÉPES KRÓNIKA Szerkeszti: Klinkó Márk Készült a Népművelési Propaganda iroda nyomdájában A címlapot a lap művészeti szerkesztője, Bakos István tervezte; a hátlapon Csontváry: Olajfák hegye című festménye. Felelős vezető: 1 Fotók: Franciscy József, Frank Péter, Inkey Tibor, Nemerkényi Vymetak Ferenc | Antal, Szabó Jenő. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata és a Közlekedési Múzeum fotóarchívuma, MTI képszolgálat és MTI külföldi képszolgálat 6792-78 - Budapest MŰVELTSÉG ERŐDJE Ahol az északnak tartó Rába magába fogadja az ágakra bomló Gyöngyös-patak vizét, ezen az egykor vizenyős, mocsaras területen, már a korai középkorban várat emeltek. A földből rakott, karókkal megerősített, sárral tapasztott erődítmény emléke a mai napig is él Sárvár város nevében. A kora középkori sár-vár a nyugat felé haladó út védelmét szolgálta. Az út a település közelében, három tájegység találkozásánál vitt át a Rábán. A folyó széles völgyét keleten a Keme- neshát dombsora kíséri, bal partján az Alpokból idefutó patakok teregették szét, alacsony dombokká formálva kavicstakarójukat. A vár környékén gyarapodó település 650 évvel ezelőtt, 1328-ban nyerte el a városi címet. Egy évszázaddal később a Kanizsay család birtoka, az 1530-as években pedig a Nádasdyaké lett, amikor Nádasdy Tamás a fiágon kihalt Kanizsay családból feleségül vette Orsolyát. Azt az Orsolyát, akit a mohácsi csata halottait eltemető Kanizsay Dorottya nevelt. Ebben az időben kezdődik Sárvár — vagy ahogy az akkor még különálló települést nevezik: Űj- sziget — fénykora, s lesz a töröktől szorongatott Nyugat-Magyarország egyik központja. A török Kőszeg és Bécs felé haladván, 1532-ben üt rajta a városon, de lakosai jelentős áldozatok árán megvédik a várat. 1588-ban újból megpróbálja bevenni a török, de kísérlete ekkor sem sikerül, s a vár végig magyar kézen marad. A Gyöngyös-patak vizével körülvett vár katonai szempontból nem tartozott a legjelentősebb végvárak közé. Am a szellemi élet, a művelődés erődítményévé, végvárává nőtt a két, majd három
