Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)
1977 / 2. szám
elvetették. Kezdetben vigardót javasoltak. A későbbi módosulatok: bál ház, bálpalota, élvezde, gyö- nyörde, kedvelde, kéjvárda, lejtvár- da, üdülde, rajonda, idénylő, vigal- da. Czuczor Gergely és barátai érdeme a ma is használt Vigadó elnevezés. A Pesti Napló 1865. januári számának hirdetménye: „Az újonnan épült Pest városi Redoute-termek bérlőinek van szerencséjük a t. ez. közönséget értesíteni, hogy a dísz és fényben páratlan Redoute-termek vasárnap, 1865. évi január 15- én nagy fényes és nyilvános táncvigalommal fognak megnyittatni." Az első esztendő zenei eseménye: Liszt Ferenc oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája bemutatója. A megnyitás utón a Vasárnapi Újság addig ellenző „bírálója" dicsérte az épületet: „Valljuk be őszintén azon igazán nagyszerű benyomást, mit e fényesen világított, óriási arányok a megdöbbent szemlélőre gyakorolnak. Nincs fejedelem, legyen az még oly hatalmas, kinek szégyenére válnának a termek ...” Ugyanakkor hosszú évtizedekig építészek, haladó kritikusok, Henszl- mann Imrétől Fülep Lajoson át Supka Gézáig elvetették Feszi Vigadóját. A Vigadó 1872-ben átadott, új épület szárnyát nem Feszi, hanem Linz- bauer István tervezte. Feszi 1884- ben halt meg. Nem érte meg a lojális Lechner kései, az első világháború utáni években bekövetkezett elismerését: „A Vigadó homlokzata, lépcsőháza, pompás arányú termei kora romantikus építészetének talán egész Európában legművészibb képviselői.” 1924-ben ismét Lechner, egy újabb tanulmányban megállapította: „A Pollack Redoutja helyén 1859—65-ben épült új Vigadó Feszi Frigyes nagy művészi értékű munkája, melyben először csillan meg a nemzeti szellemű építőművészet megteremtésére irányuló szándék .. .” Nyolc évtizedig Budapest koncertjeinek, farsangi mulatságainak, ünnepségeinek, tudományos előadásainak színhelye a Vigadó 31,6 méter hosszú, 19 méter széles, 22 méter magas hangverseny- és bálterme. Itt tapsolták Debussyt és Pablo Casalst, ünnepelték Jasha Heifetzet és Maria Andersont, gyönyörködtek Hubermonn és Sauer Emil játékában, élvezték Bruno Walter és Erich Kleiber karmesteri varázsát, Telmá- nyi Emil, Szigeti József, Cortot, Edwin Fischer játékát. A pesti közönség a Vigadóban fogadta Richard Strausst, Stravinszkijt, Ravelt, Rubinsteint, Rachmaninovot, Giesekin- get, Saljapint, Giglit. S az 1940-es években felejthetetlenek a szavalómatinék, délutánok, estek , haladó művészek tiltakozásai a fasizmus ellen. Feszi Vigadója ugyanarra a sorsra ház ugyancsak a valamikorinak az igényes mása. A nagyterem a páholysorral szintén az elődre emlékeztet, a magasságán viszont változtattak. A tér a belógatott prizmarendszerű gipsz álmennyezet révén öt méterrel alacsonyabb. így tökéletesebb lesz az akusztika. A helyiség tetszés szerint alakítható. Fogadhatnak nagyobb zenekari és a dobogót kicsinyítve, kisebb együtteseket is. A nézőtér 630 férőhelyes. lebontott Engels téri Nemzeti Szalon utóda. A Vigadó homlokzatára — újra faragva — visszakerültek a régi szobrok, és oda helyeznek egy — jelenleg a Nemzeti Galériában őrzött — Bartók-plakettet is. A termek és a lépcsőház freskóit restaurálták. A díszlépcsőház mennyezetére színes, művészi üvegablakot készíttetnek. LÁSZLÓ MIKLÓS jutott, mint egykor Pollack Redou- te-ja: a háború pusztította el, 1945- ben. A homlokzat állva maradt — a tetőzet, a belsőtér tönkrement. A felszabadulás utáni években sokáig nem jutott másra erő, mint romeltakarításra, a feltárásra, majd a műemléki megóvásra. A harmadik Vigadó - hatszintes, modern palota az első kettő helyén, építkezése napjainkban befejeződik. A Duna-parti előcsarnokot az eredetihez hasonlóvá formálták. A Duna-parti dohányzósor és a lépcsőA nagyterem hanglemezfelvételekre is alkalmas. S tarthatnak bálokat, kongresszusokat is. A 198 ülőhelyes kamarateremben rendezik a szólóesteket, a kamarakoncerteket. Sem a nagyteremben, sem a kamarateremben nem szerelnek fel elektromos, elektronikus hangerősítő, keverő gépezetet. Viszont a rádiós, és televíziós közvetítésekhez stúdiót építettek. A Vigadóban kialakítanak egy 820 négyzetméteres, kétszintes képzőművészeti kiállítótermet, ez lesz a hatvanas években A Vígadó mai képe helyreállítás közben
