Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)

1977 / 2. szám

Olasz írókalamáris, XVI. sz.

Magyar házipatika, (1880 k.)

szepességi intarziás, „Louis XVI." varródobozunknál, évszámos, 1829- es, csíkos papírborítású, festett virágkoszorús, tűpárnás íróládikánknál és egy késői biedermeier szalmaintarziás íródobozunknál is. Iróládi- káinkhoz kötődnek levelesládikáink és fiókosszekrénykéink, amelyek a XVI—XVII. században leveleken kívül apró csecsebecsék rejtekhelyei is váltak. A nürnbergi Peter Flötner, s

az augsburgi Lorenz Stör fametszetei után készülhettek azok a geometrikus és perspektivikus architektúra ábrázolások, amelyeket kis fiókos szekrénykéinken égetéssel árnyalt és színezett fával „raktak be", az 1600-as években. A Iádika formájú, de elől lehajtható lappal nyíló kis fiókos szekrénykék a XVII. századtól már két ajtóval zárulnak, s így takarják el az apró kis fiókokat. Egyik kabinetünknél „pietre du- rával” azaz márvány, illetve kőberakással, másiknál olajfestésű, staf- fázs-alakos tájképpel díszítettek. Utóbbinál a fiókák hullámos vonalú keretíécei a szekrényke egészéhez hasonlóan ébenfa borításúak.

Az ébenfa a XVII. században németalföldi és délnémet területen kedvéit furnér, amely sokszor paliszander- és csontberakással fordul

festett bőrberakással, XV. sz.

elő. Pici ékszerszekrénykénk és egy trick-tracknak nevezett játék doboza példa erre.

Az Iparművészeti Múzeum három játékiádikáját először látjuk egymás mellett David Teniers Trick-track játékosok című képének társaságában, a Nagytétényi Kastélymúzeumban. Mint említettük, csont, ében és paliszander berakású az egyik, arany nyomású, feketére festett részletekkel díszített barna borjúbőr a másik, és arany-ezüst szállal, színes selyemfon álfái hímzett a harmadik. Kihajtható formájuk megegyezik: kívül a borítón van a malom és a sakk, belül a tridk-track tábla, ebbe helyezték a játékhoz szükséges figurákat, illetve kellékeket.

A tűzfestéses, olasz, XVIII, századi játéktábla kuriózum: kinyitható tridk-traok táblarészének keretében (az olasz nyelvű) mondatszalagok között felismerhetjük az Apolló isten kíséretéhez tartozó kilenc múzsát: a szépszavú Calliopét, kezében könyvvel; a dicsőség hirdetőjét: Cli- ót, írótekerccsel; a bájos Eratót, lanttal; az örömet adó Euterpét fuvolával; a himnuszköltészet múzsáját, Polyhymniát álarccal; a táncos Terpsiohorét; Tháliát, a komédia és Urániát a tudomány és a csillagászat múzsáját.

A ladikák történetének külön fejezetét képeznék azok a főleg délnémet vasládikák, amelyek rendszerint maratott dísszel készültek. La-