Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)

1977 / 2. szám

Olasz írókalamáris, XVI. sz. Magyar házipatika, (1880 k.) szepességi intarziás, „Louis XVI." varródobozunknál, évszámos, 1829- es, csíkos papírborítású, festett vi­rágkoszorús, tűpárnás íróládikánknál és egy késői biedermeier szalmain­tarziás íródobozunknál is. Iróládi- káinkhoz kötődnek levelesládikáink és fiókosszekrénykéink, amelyek a XVI—XVII. században leveleken kívül apró csecsebecsék rejtekhelyei is váltak. A nürnbergi Peter Flötner, s az augsburgi Lorenz Stör fametsze­tei után készülhettek azok a geo­metrikus és perspektivikus architek­túra ábrázolások, amelyeket kis fió­kos szekrénykéinken égetéssel ár­nyalt és színezett fával „raktak be", az 1600-as években. A Iádika for­májú, de elől lehajtható lappal nyíló kis fiókos szekrénykék a XVII. századtól már két ajtóval zárulnak, s így takarják el az apró kis fióko­kat. Egyik kabinetünknél „pietre du- rával” azaz márvány, illetve kőbera­kással, másiknál olajfestésű, staf- fázs-alakos tájképpel díszítettek. Utóbbinál a fiókák hullámos vonalú keretíécei a szekrényke egészéhez hasonlóan ébenfa borításúak. Az ébenfa a XVII. században né­metalföldi és délnémet területen kedvéit furnér, amely sokszor pali­szander- és csontberakással fordul festett bőrberakással, XV. sz. elő. Pici ékszerszekrénykénk és egy trick-tracknak nevezett játék doboza példa erre. Az Iparművészeti Múzeum három játékiádikáját először látjuk egymás mellett David Teniers Trick-track játékosok című képének társaságá­ban, a Nagytétényi Kastélymúzeum­ban. Mint említettük, csont, ében és paliszander berakású az egyik, arany nyomású, feketére festett részletek­kel díszített barna borjúbőr a másik, és arany-ezüst szállal, színes se­lyemfon álfái hímzett a harmadik. Ki­hajtható formájuk megegyezik: kívül a borítón van a malom és a sakk, belül a tridk-track tábla, ebbe he­lyezték a játékhoz szükséges figu­rákat, illetve kellékeket. A tűzfestéses, olasz, XVIII, századi játéktábla kuriózum: kinyitható tridk-traok táblarészének keretében (az olasz nyelvű) mondatszalagok között felismerhetjük az Apolló isten kíséretéhez tartozó kilenc múzsát: a szépszavú Calliopét, kezében könyvvel; a dicsőség hirdetőjét: Cli- ót, írótekerccsel; a bájos Eratót, lanttal; az örömet adó Euterpét fuvolával; a himnuszköltészet mú­zsáját, Polyhymniát álarccal; a tán­cos Terpsiohorét; Tháliát, a komédia és Urániát a tudomány és a csilla­gászat múzsáját. A ladikák történetének külön feje­zetét képeznék azok a főleg délné­met vasládikák, amelyek rendsze­rint maratott dísszel készültek. La-

Next

/
Oldalképek
Tartalom