Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)

1977 / 4. szám

ÉLŐ MŰVÉ­SZETET TEREM­TENI Gustave Courbet az egyetemes művészet törté­netének forradalmára volt. A múlt század dere­kán kibontakozó francia realizmus úttörő jelen­tőségű mestere, akinek munkássága a műveiben kifejeződő szociális világkép teljessége és mély­sége által messze túlmutat a festészet határain. Pályafutása szorosan összefüggött kora haladó mozgalmaival, az 1848-as európai forradalmak eszméivel. A demokrácia, a köztársaság és a szo­cializmus elszánt híveként tudatosan törekedett a társadalmi igazságtalanságok leleplezésére; tet­teivel, tehetségével a kapitalista rendszer felszá­molását igyekezett előmozdítani. Emberi és mű­vészi céljaiért a valóság kendőzetlen bemutatá­sával harcolt, festményeinek kritikai tartalma ép­pen fogékonyságából adódik. Társadalmi érdek­lődésével és vaskosan anyagszerű ábrázolásmód­jával, melyek egyszerre támadták a klasszicizmus és a romantika idealizmusát, ő vetette meg a modern értelemben vett képzőművészeti realiz­mus alapjait, amely a XIX. század művészetének legfontosabb irányzatává vált. 1819. június 10-én született a kelet-franciaországi Műterem, 7 655 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom