Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)
1977 / 4. szám
tették a fejüket, s a zaj jósolta meg jövendőbelijük foglalkozását. A fűrészelés asztalost, az ugatás, a rö- fögés gazdálkodót jelentett. Lányán a hagyományos étel, a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott egy csontot, ezt este kitették az udvarra. Akiét elvitte a kutya, még abban az évben férjhez megy. Halált is jósoltak. Minden családtag részére sütöttek egy pogácsát, s tollat szúrtak bele. Akinek a pogácsáján megperzselő- dött a toll, arra a következő esztendőben halál várt. Szalontán úgy tartották, hogy aki nem tüsszent újévkor, még abban az évben meghal. Sok helyen azért virrasztottak, hogy élve lépjék át az újesztendőt. zámos hiedelem vonatkozik a gazdasági életre is. Újévkor nem volt szabad felakasztott ruhának lógni a házban, mert abban az évben dögbőrök lógnának. Udvarhely megyében úgy tartották, hogy nem szabad a marhák alól kihordani a trágyát, mert a következő nyáron a medve elviszi a jószágot. Varázslatokkal is igyekeztek jó termést, állatszaporulatot, pénzbőséget előidézni. Ilyen szokás a kutyogás is. A háziasszony rigmust mond, közben kukoricát szór a legény fejére, aki a baromfi alvórúdján ül. Ezzel kívánják a gazdának, hogy jól tojjanak a tyúkok. Január elsején szokták a gyümölcsfákat megfüstölni, és bíztatják, megáldják azokat. Désen az éjféli óraütés előtt, kezükben pénzt szorongatva, állnak az asztalra, s az utolsó óraütésnél a földre ugranak, hogy pénzzel a kezükben lépjenek át az újesztendőbe. T iltott étel ilyenkor a baromfi, mert hátra kaparná a szerencsét, ezzel szemben malacot kell enni, mert az előre túrja. Szemes ételeket esznek, hogy sok pénzük legyen a következő esztendőben. Szeged környékén úgy tartották, hogy Szilveszterkor kerek tepsiben, kerek kalácsot kell sütni, hogy az esztendő ezzel is kerekedjék. A káposzta is fontos újesztendei eledel, néhol azért eszik, hogy sok pelyva legyen. Az ivóvízzel Szilveszterkor kellett ellátnia magát a családnak, mert az Újévkor behozott víz betegséget visz a házba. _ O-J-----Lrszagszerte szokás volt az újévköszöntés. Főként gyerekek jártak házról házra az ismert énekkel: Újesztendő, vigságszerző, most kezd újulni, Újulása víg örömet most kezd hirdetni ... Az újévi köszöntést minden európai nép ismeri. A Kalendae Januariae szóból keletkezett a román colinda, a görög kalanda, sőt nálunk a vízkereszti koledálás elnevezés is. Az újévi köszöntők szövegében keverednek a karácsonyi, vízkereszti, sőt a regölő szövegek sorai. A verses szerencsekívánat a szó mágikus erejébe vetett hitben gyökerezik, mint az orosházi köszöntő is: Adjon isten minden jót, Ez új esztendőben. Fehér kenyér dagadjon Fűzfa tekenőben. Bor, búza, kolbász Legyen mindig bőven, A patikát felejtsük az új esztendőben! néphit és a szoká- f f sok ősi eleme a zaj- csapás, amelynek az a élja, hogy a gonoszt távol tartsa, elűzze, vagy termékenységet idézzen elő. Eszközei a kolomp csengő, duda, fazekak és fegyverek. Január elsején a királyi udvarban és a nemesi udvarházakban összegyűltek a különféle foglalkozású alattvalók, s nagy zajjal mímelték munkájukat. A pásztorok a jómódú gazdák udvarába mentek, s bőrostorok pattogtatásával, kolompok zörgetésével, állatterelő szavakkal iszonyú lármát csaptak, míg adományt nem kaptak. é CZJ-6 „ ú9y. m M nevezett nyájfordítás. Régebben a pásztorok, béresek és a nagyobb fiúk végigjárták a falut, bekopogtattak a házakhoz és megkérdezték, hogy szabad-e megfordítani a nyájat? Ha engedélyt kaptak, éktelen kolompo- lással, ostorpattogtatással felriasztották a jószágot, hogy forduljon a másik oldalára. Azt hitték, ha a jószág az újév beköszöntekor a másik oldalára fordul, a következő évben egészséges és szapora lesz. pátszcrok voltak. Kisebb-nagyobb gyerekek kíséretében a város minden pontjáról a főtérre sereglettek. Karikás ostorral csergettek, pattogtattak, kolompoltak és kurjongattak. A harang is megszólalt, és a torony oldalán kigyúltak a lámpák. A hagyomány szerint ez a szilveszteri szokás egy törökkel vívott győzelmes csata emléke. 1660. december 31-én a törökök megtámadták a várost, de a szoboszlói hajdúk visz- szaverték, sőt űzőbe vették őket. Közben beesteledett, és az otthonmaradottak féltek, hogy a hősök nem találnak haza, ezért csaptak lármát és világították ki a tornyot. Egy másik monda szerint a török elől a határba menekült asszonyok és gyermekek kiabálása és konga- tása azt a hitet kelthette a törökökben, hogy sokan vannak, így köny- nyebben sikerült visszaverni a támadásukat. A szilveszter éjjelén megszólaló trombiták, csillagszórók és petárdák évezredes hagyomány tanúi, a napjainkban is megmaradt újévköszöntés jelképei. TÁTRAI ZSUZSANNA
