Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)
1977 / 3. szám
A kastélyhoz vivő sugárirtások egységbe fogták a parkot. A kastélyközpontú szerkezetet a feudális társadalom szívesen látta, mert képletesen azt az egocentrikus magatar- tortást fejezte ki, mely a végtelenbe nyúló karokkal átölelt teret szinte a saját hatalmába vonta. Míg az olasz kert hegyi jellegű, és szépsége a teraszos kiképzésben rejlik, a francia kert sík területen alakult ki, és varázsát nagy nyugalmának köszönheti. Magyarország o középkorban kapcsolódott be az európai kertkultúrába. Középkori kertészkedésünkről azonban keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy Mátyás király híres kertje nem kezdet, hanem egy magas szintű kertkultúra betetőzése volt. A török világgal nem szűnt meg teljesen a reneszánszkori kertkultúra Magyarországon. Bizonyítja ezt Török Bálintné csurgói, Lorántffy Zsuzsanna zempléni, Apafi Mihály fogarasi kertje is. De a törököknek is voltak szép kertjeik Magyarországon. Evlia Cselebi elragadtatással ír róluk. Pécsnek — úgy mondja — hetven, tulipánnal és madárdallal teli sétálóhelye van. A német kézre került ország nyugati és északi határszélein s az Erdélyben megmaradt kerteken kívül mindössze néhány öreg hárs, szil vagy mogyorófa őrzi a levert szabadságharc emlékét, a kerttörténetnek is szomorú korszakát. Angliában az önistenítés sohasem hágott a francia parkban megnyilvánuló fokra. Az angolok lázadtak fel először a „növény barbár megcsonkításának divatja" ellen. Náluk a tájkertépítés múltjának társadalmi és lélektani alapjai vannak. Az ország kertészeti irodalmából, de nagymúltú tájképfestészetéből is kitűnik, hogy szeretik a napfényt. Gyakran örökítik meg, mert ritkán van benne részük. Kertjeikben a természeti táj magától adódó szépségét kedvelik. Magyarországon a kismartoni az első valóban angol stílusú tájkert. Századunkban a kertalkotás merőben új összefüggések művészete. A kert ma a szó koreográfiái értehné- ben tervezett mű, melyet az alkotó képzelete indít útjára, de a fenntartók keze nyomán tovább fejlődik és alakul. Felismertük, hogy a növény elvont gondolatok és érzések közlésére képes. Nem a mesterkélt virágszimbolikára gondolunk, hanem arra a jeLondoni park Spanyol falusi udvar Göcseji parasztház előkertie Hortus conclusus, Toledó lentéstartalomra, ami a növények elrendezéséből bontakozik ki, s így hat a környezetre. Sokat tanultunk a japán kertkultúrából. A japánok a tavakba kis szigeteket építettek, s ezzel őseik szigetről szigetre vándorlását jelképezték. A letelepedést biztosító szárazföld a boldogság szimbóluma lett, mint az örökzöld fenyők, a darumadár és a hosszú életű teknősbéka is. A szigetre kő- vagy megemelt nyírfahidon át lehet jutni. A sziklás szigeteket később a száraz homokban is úgy helyezték el, hogy a homok az óceánt, a sziklák pedig a hegyeket jelképezték. Amikor a teaház ablakából kitekintők számára összezsugorították kertjeiket, kis területen a végtelent érzékeltették a „kölcsönvett tájjal”. A kertalkotás a szabad ég alatti környezetalakítás művészete. BALOGH ANDRÁS 37
