Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)

1976 / 2. szám

sportcsarnok-együttes épületeit olyan harmonikus egységgé tette. Ez pedig az organikus, vagy helyesebben, a természetes formálás elhanyagolása. A tisztán funkcionális, technikailag tökéletes alakítás nem érheti el azt a hatást, amit a magában minden ösz- szetevőt szerencsésen feloldó építészeti formálás képes produkálni.

A tervezők az olimpiai város lakórészét a legkorszerűbb lakásépítési és városszervezési elveknek megfelelően dolgozták ki. A változatos lakóegységekből álló negyed megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, aminek segítségével zökkenőmentesen illeszkedik München urbanisztikai szervezetébe. Az autóutakat lesüllyesztették a járószint alá, így a növényzettel gazdagon ellátott lakókörnyezetet nem zavarja a gépkocsi- forgalom. A játékok lezajlása utón a lakásokat kiárusították.

Elérkezve napjainkhoz, vessünk egy pillantást az idei olimpiai játékok színhelyére. A rendelkezésünkre álló adatokból kitűnik, hogy a mont- reáli szervezők sem akartak elmaradni a várakozástól, s nagy lélegzetű terveket készítettek, a kivitelezés azonban elmaradt a kívánt ütemtől. Csupán a tervekre hagyatkozna, hiszen az építkezés még folyik, úgy tűnik, építészeti elgondolásokban nem számíthatunk forradalmian új elvekre. Hogy a legutóbbi évtizedek során kibontakozott építészeti vetélkedésnek Mont- reálban miféle megnyilatko- rásaival találkozhatunk majd, azt csak az épületek, az épü- etegyüttesek elkészülte után állapíthatjuk meg.

Befejezésül megemlítjük Lord (illaninnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének egyik nyilatkozatát, amelyben elvetette egy állandó olimpiai színhely megépítésének gondolatát. Ha egyszer — az intik Olympia példájára - az íikori olimpiáknak is lesz ál- andó színhelyük, az építé- zetnek ebből semmiféle kára lem származik.

Róma. Palazzetto dello Sport

FARKAS HENRIK

Az egyszarvút gyakran ábrázolják festményeken: többnyire csinos, fehér szőrű, ló formájú állat, amelynek homloka közepéről hosszú, hegyes csavarodott szarv nyúlik ki. Ilyen állat nem létezik. Meglepő azonban, hogy ilyen szarvfélét — három méter hosszú nyársat — Európa számos kolostorában, fejedelmi udvarában őriztek, s tán őriznek ma is. A leghíresebb példány a Párizs melletti St. De- nis-kolostorban volt. Egyik végével vizesedényben állt, a vizet orvosságként használták — rendkívül hatásosnak vélték. A velencei Szent Márk- templomban is őriztek efféle „szarvat", amelynek ugyancsak különös gyógyító erőt tulajdonítottak. Ök nem áztatták, hanem kapargatták a szarvat, s a port fogyasztották gyógyszerként. A szarv persze így mindinkább fogyatkozott, végül csak a Tízek Tanácsának engedélyével lehetett kaparni.

Megadták az árát ezeknek a csodatevő szarvaknak. VII. Kelemen pápa például unokahúgának, Medici Katalinnak 17 000 dukátért vásárolt ilyen szarvat nászajándékul. III. Gyula pápa sokáig alkudozott egy szép szarvra, melyért 90 000 tallért kértek.

De ha az egyszarvú állat nem létezik, honnan a szarva? Ez úgy lehetséges, hogy a szarv nem szarv, hanem fog. A nar- vál nevű, 6 méter hosszúra növő delfin agyara. Az északi tengerekben nem ritka ez a víziemlős; a sarkkör táján sok példánya él. A svédek és norvégok ismerték a „szarv” igazi eredetét, de „üzleti titokként" kezelték. A három méter hosz- szúra is megnövő, szabályosan csavarodó, dárdaként előre álló fog félelmetes fegyvernek tűnhet, valójában máig is talány, hogy mire használja jámbor gazdája. Régebbi